Ida titkai a Városházán
A polgármesterasszony elmondása szerint ugyanis a könyvtár épületében tavaly megrendezett könyvbemutatón született meg benne az ötlet, hogy a szerző Rózsalugas című korábbi regényéből merítve, – melyben Ferenczy Ida alakja is helyt kapott –, készülhetne egy történet a Városháza népszerűsítésére.
A zsúfolásig megtelt teremben a beszélgetés, stílusosan, harangjátékkal indult. Az est egyben két tanár beszélgetése is volt, Muráncsik Mónika irodalomterapeuta és tanár, Fábián Janka pedig „ex-történelemtanárként” is bemutatkoztak. A kérdések nem csak Kecskeméten, az írónő életútjában is kalandoztak. Megtudhattuk, hogy egy váratlan élethelyzet vitte a könyvírás felé, s hogy mint női történelmi regények írója, új, külföldön már honos műfajt ismertetett meg Magyarországon. Emellett fontosnak tartja, hogy regényei nem pusztán „romantikus regények”, melyek amolyan szappanopera-hangulatot kívánnak teremteni, hanem széles skálán mozognak bennük az emberi érzelmek: a szerelem mellett szól barátságról, haragról, anya-gyermek kapcsolatról, s mindezt női szemmel, a női lélek rezdüléseivel átitatva, mely hiánypótló a férfi történelmi regény-szerzők népes tábora mellett.
A neves kecskeméti szülött, Ferenczy Ida alakja köré szövi regényét, s igen könnyen megtalálta a hangot-hangulatot Kecskeméten, s a korabeli történelmi érában. Nehézségként, mintegy írói kulisszatitokként Fábián Janka kiemelte, hogy a legnehezebb Ferenczy Ida és a Városháza konkrét összekapcsolása volt. Szereti a képzelet és a valóság tengelyén egyensúlyozva saját hangján formálni a történelmet, így találhatóak a regényben úgynevezett valós elemek éppúgy, mint fikciósak, előbbiek szerepe a fikció hitelesítése, támogatása. Noha mosolyogva jelenti ki, hogy Kecskemétet nem lehet nem megszeretni, s hogy többször fölkereste a várost, mégis, a legnagyobb segítséget a korabeli, tehát 19. századi fényképek-dokumentumok szolgáltatták. Sisi felolvasónőjének, későbbi barátnőjének, Ferenczy Idának különös egyénisége már a császári közegbe kerülésében is megmutatkozott.
A szerző kedvenc alakjáról, a mű főszereplőjéről, Idáról beszélve felvillantja a kis történetet, mely szerint Sisi hosszú listájáról a szokásostól eltérő kézírásával hívta fel magára a figyelmet. A Kecskeméten született és itt élt Ferenczy Ida mellett a beszélgetés során érintőlegesen szóba kerültek letűnt korok minden kecskeméti számára ismerős nevei, köztük polgármesterek: Lestár Péter, Kada Elek, s a személyek mellett helyszínek a Nagykőrösi utcától a Beretvás közig.
Természetesen Lechner Ödön alakja is feltűnik, aki egyébként a regényben személyesen is szerepel. Fábián Janka megvallja, hogy noha közel lakik egy másik Lechner-remekműhöz, nevezetesen az Iparművészeti Múzeumhoz, mégis, míg amaz betontömegbe kényszerül, a kecskeméti Városháza tágas térben tündökölhet. Nem véletlen, hogy a regényben „tündérpalotaként” emlegetik. Büszkék lehetünk tehát egyik tündérpalotánkra, s most már elmondhatjuk azt is, hogy regénybe foglalták, s általa Kecskemétet, s történelmének egy kis szeletét, méghozzá romantikus köntösben.
