Idén sem maradt el a Miraculum-Aurin kóruscsalád varázslata
Advent negyedik vasárnapja előtti napon szokott képét mutatta Kecskemét központja. A csodás fényfüzérekkel feldíszített főtéren – csakúgy mint az elmúlt években – szombat délután és este hosszú sor kígyózott a Nagytemplom főbejáratától a Lordok háza sarkán felállított óriáskeréken is túl. Zeneszeretők százai döntöttek úgy, hogy a Durányik László vezette Miraculum-Aurin kóruscsalád hagyományos ünnepi koncertjei révén lélekben feltöltődjenek.
Az adventi időszak egyik legjobban várt komolyzenei eseménye, a „Varázslatos Karácsony” a legfiatalabbak – de a legrégebben alapított együttes –, a Miraculum Gyermekkórus énekével kezdődött, majd sorrendben az Aurin Leánykar, az Aurin Nőikar és az Aurin Vegyeskar állt a közönség elé (zongorán Nagy Dániel működött közre, szólót énekelt Balogh Lili és Kocsis Laura). Előadásukban a karácsonyi ünnepkörhöz illő dallamokat, elsősorban Kodály- és Rutter-műveket hallhatott a padsorokat zsúfolásig megtöltő közönség.
A darabokat elbűvölő hangszínnel, szinte éteri tisztasággal szólaltatták meg az együttesek. Átszellemült produkciójuk hatását a kórusművek üzenete is erősítette. Már az első darab szövege is mélyen megérintette a jelenlévőket – a gyermekek arról énekeltek, hogy „Az ének meggyógyítja a szívet, csiszolja a lelket, barátokat szerez, a széttört kapcsolatokat újraépíti, boldogságot okoz...” De lélekemelő gondolatokat közvetített a többi alkotás is: „A reggel után hamar jön az este, És a tavasz is gyorsan ősszé lesz. Minden emlék tovatűnik, mint egy elvonuló menet, És az ifjúság sem lesz több, mint emlék. De az együtt átélt szép idők oly varázslatosak: Mint a zene, amely egész életeden át elkísér; Ha véget is ér, valójában sosem tűnik el, Mert a zene mindig ott van veled. Minden új napban harmónia születhet, Ha az emberek összhangban tudnak lenni: Minden közös álom egy légvár az égben, ami hamar szétfoszlik és eltűnik; De a varázs, amit a zene ad nem hagy el akkor sem, amikor eljön az búcsú ideje; Hiszen úgy érzed, sosem kell búcsút mondanod, Mert a zene mindig ott van veled. Mert a zene mindig ott él a szívedben” – hangzott el az Aurin Leánykar nyitószámában.
A korábbi évekhez hasonlóan az együttesek idén is kihasználták a templom teljes terét, hatalmas kört alkotva adták elő Kodály Zoltán 150. genfi zsoltárát és az Esti dalt. A koncert végén felcsendülő darabok szintén sokáig emlékezetesek maradnak, az Aurin Leánykar és az Aurin Nőikar közösen énekelte Jan Campanus Vodnansky: Rorando coeli, Otto Fischer: Ave Maria és Kodály Zoltán: Angyalok és pásztorok című művét. A zenebarátok mindvégig nagy lelkesedéssel hallgatták a csodálatos énekeket, hogy azután hosszas ünneplésben részesítsék az együtteseket. Az utolsó műsorszámot követő vastaps is csak nehezen akart abbamaradni, majd ki-ki a maga ismerősével még percekig beszélgetett, és csak lassan ürült ki a Nagytemplom.