Kecskemétre hozza második európai gyártóüzemét a Nissin Foods

2025. 02. 28., 11:08
Második európai gyárát építi fel a Nissin Foods Kft. Ezt ma jelentették be Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A japán cég ezúttal is Kecskemétet választotta, így tehát a 40 milliárd forintos projektnek köszönhetően létrejövő új üzem városunk gazdaságát fogja gyarapítani, mindamellett, hogy a környékbeli mezőgazdászoktól felvásárolt alapanyagokból fogják előállítani termékeiket. A beruházás a már meglévő több mint 500 munkahely mellé további 100-at teremt a helyiek számára.
Fotó: Bogdándi Ferenc
A galéria 20 képet tartalmaz

Kecskeméten építi fel második gyárát is a Nissin Foods Kft. A beruházást ma jelentették be Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. A 40 milliárd forintos projekt során egy 6 gyártósoros üzem fog létrejönni. A japán cég igazgatója a rendezvényen elmondta, a küldetésük az, hogy új élelmiszerkultúrát teremtsenek.

A mai napon boldogan jelentjük be az újabb beruházásunkat, ami több mint 100 millió euró értékben valósul meg egy új létesítmény formájában Kecskeméten, amelynek segítségével növeljük a termelési és logisztikai képességünket. Szeretnénk, hogy a jelenlegi telephelyünk 2028-ban elérje a termelési kapacitásának a 100%-át. A beruházás eredményeképpen több mint 100 további új munkahelyet teremtünk, a már meglévő több mint 500 munkahelyünkön túlmenően.
— mondta Shehram Saeki a Nissin Foods Kft igazgatója.

Dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő a rendezvényen elárulta, hazánknak meg kellett küzdenie regionális versenytársával, Lengyelországgal, majd 12 magyarországi településsel és 16 elérhető zöldmezős területtel.

Ebben a versenyben nyert Kecskemét, amely utólag is igazolta a város több évtizedes gazdaságfejlesztő törekvéseit, melyet 2010 után a Magyar Kormány gazdaságfejlesztő politikája is támogatott. A vállalat többségében magyar mezőgazdasági és egyéb beszállítókkal működött együtt, amely jelentős támogatás a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak, hiszen hosszútávon akkor tudunk mi is részesülni a sikerből, ha eltanuljuk a vállalati kultúra magas szintjét és részt tudunk venni a fejlesztésekben.
— nyilatkozta dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő

Szemereyné Pataki Klaudia a sajtótájékoztató után elmondta, hogy bár a cég régi hagyományokon alapuló agrárkultúrát követ, mégis a legmodernebb technológiával állítja elő ezt a trendi terméket. A polgármester hangsúlyozta, hogy a vállalat Kecskemét környéki, alföldi alapanyagokból, igazán jó búzából dolgozik. A városvezetője arról is beszélt, hogy a második gyár építéséért zajló területi verseny győztese nem véletlenül volt ismét Kecskemét.

Itt a piaci versenyben azért a bizalom az sokat számít, és mivel a bizalmat azt az elmúlt 20 évben személyesen tapasztalhatta a japán befektető Kecskeméten, így ebből kifolyólag így ez az a tőke, ez a bizalmi tőke, amely megalapozta a döntésüket, és úgy döntöttek, hogy mégis csak Kecskeméten építik meg a második európai gyárukat is.
— mondta Szemereyné Pataki Klaudia polgármester.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, az élelmiszeripart Magyarországon stratégia ágazatként kell kezelni. Szijjártó Péter elmondta, hogy hazánkban két stratégiai célt fogalmaztak meg ezen ágazat területén.

Magyarország legyen képes az önellátásra. Ez meg is valósult, hiszen Magyarországon a mezőgazdaság kétszer annyi terményt állít elő, mint amit itt, Magyarországon el tudunk fogyasztani, praktikusan meg tudunk enni. A másik stratégiai célkitűzésünk pedig úgy szól, hogy az élelmiszeriparban Magyarországon működő nagyvállalatok minél nagyobb mértékben használjanak fel magyarországi alapanyagokat, magyarországi terményeket.”
— nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter.

Az elmúlt 10 évben 287 nagy élelmiszeripari beruházás jött létre hazánkban a kormány támogatásával, összesen 1400 milliárd forint értékben. Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy Bács-Kiskun vármegyében a munkanélküliség 10 év alatt 9,3%-ról 4,5%-ra csökkent, ipari termelése pedig 1800 milliárd forintról 3800 milliárd forintra nőtt.

A témával bővebben Kiemelő című magazinunkban foglalkozunk.