Kilencedszer is sikert aratott az új év első orgonaestje

2025. 01. 04., 11:46
Mesterien összeállított és megvalósított hangverseny várta péntek este a Nagytemplomban a kecskeméti zeneszeretőket. Túri-Nagy János orgonaművész kilencedik alkalommal szervezett koncertje minden tekintetben professzionális volt. Közismert, népszerű zeneművek hangzottak el ragyogó művészek előadásában, és a zenei műfajok és a hangszerek változatossága, az előadók láthatóságát biztosító modern eszközök alkalmazása, valamint a darabok közötti szünetekben megosztott zenetörténeti érdekességek mind, mind azt a célt szolgálták, hogy a szép számú közönség felejthetetlen zenei élményben gazdagodjon.
Fotó: Tóth Enikő
A galéria 31 képet tartalmaz

Immár kilencedik alkalommal rendezett a Nagytemplomban újévi orgonahangversenyt a Kecskeméti Kodály Iskola korábbi diákja, Túri-Nagy János orgonaművész. A péntek esti koncerten az elmúlt évekhez hasonlóan neves előadóművészek működtek közre: ezúttal a Magyar Szent István-renddel kitüntetett, Kossuth- és Liszt-díjas koloratúrszoprán operaénekes, Miklósa Erika hangjában, valamint a tanulmányainak egy részét szintén Kecskeméten végző, MA-diplomáját 2024-ben szerző Friderikusz Péter csellóművész játékában gyönyörködhetett a szép számú közönség.

Az est pazar „nyitánnyal” indult, Túri-Nagy János Léon Boëllmann Gótikus szvitjének első két tételét szólaltatta meg. Ezt követően a fiatal orgonista Johann Sebastian Bach műveit játszotta, előbb minden idők egyik legismertebb orgonadarabját, a d-moll toccata és fúgát, majd egy korálelőjátékot. A két Bach-kompozíció között Miklósa Erika a Tolcsvay László zenéjére és Tolcsvay Béla szövegkönyvére készült zenés rockoratórium, a Magyar Mise Sanctus tételét énekelte el.

A koncertet a későbbiekben is a műfaji sokszínűség jellemezte. Klasszikus komolyzenei alkotások és könnyedebb hangvételű darabok egyaránt felhangoztak, többek között Bach csellóra írt szólószvitjének részleteiben, Charles Gounod Ave Mariájában, Rachmaninov Vocalise című darabjának csellóátiratában és Charles-Marie Widor 5. orgonaszimfóniájának zárótételében, illetve egy, a magyar hadifoglyokért könyörgő dalban, Andrew Lloyd Webber gyászmiséjének ismert tételében, a Pie Jesuban és Pejtsik Péter Stonehenge című darabjában gyönyörködhetett a nagyérdemű. S hogy a jelenlévők figyelme egy percre se lankadjon, az előadók hol a szentély előtt, hol a karzaton játszottak – utóbbi esetben vetítővásznakon láthatták őket.

A darabok közötti szünetekben Tóth Endre zenetörténész osztott meg háttér-információkat, érdekességeket a felhangzó zeneművekről és előadóikról. A Bartók Rádió műsorvezetője beszélt például arról, hogy Túri-Nagy János és Friderikusz Péter együttműködése sok évre tekint vissza. Elmondta, hogy a két fiatal előadóművész barátsága, munkakapcsolata a Kecskeméti Kodály Iskolában kezdődött. Később, 2017-ben az Országos Kamaraversenyen első helyezést értek el, és közösen megnyerték a Danubia Talents Nemzetközi Zenei Versenyt is, amelynek köszönhetően Rómában adhattak koncertet.

Az est zárószámában a három előadóművész együtt muzsikált, a többek között Erkel Ferenc-díjjal és Artisjus-életműdíjjal kitüntetett Wolf Péter legnépszerűbb darabját, a dallamossága és érzelmi telítettsége folytán kivételes népszerűségnek örvendő Ave Mariát szólaltatták meg. A lelkes zeneszeretők hossza ünneplése révén azonban mégsem ezzel a dallal ért véget a hangverseny. A jelenlévők kitartó tapsát Miklósa Erika egy ráadásszámmal köszönte meg, Kecskemét neves szülöttje, Kodály Zoltán Esti dalát a közönséget is bevonva énekelte el.

Varga Géza