KlímaSztár díjjal ismerték el a kecskeméti esőkerteket

A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség idén hetedik alkalommal hirdette meg a magyarországi KlímaSztár díjat. Az Égigérő zöld – KlímaSztár 2024 felhíváson ezúttal olyan települési jó példákat kerestek, ahol közterületen klímaadaptív gyepgazdálkodás folyik, vagy biodiverz évelőágyások kialakításával beporzóbarát zöldterületek, zöldfelületek jöttek létre.

„Az éghajlatváltozással járó kihívásokhoz rövid és hosszú távon is alkalmazkodnunk kell, ez pedig különösen fontos kérdés a sűrűn beépült városok, terjeszkedő települések tekintetében. Az egyik sarkalatos pont, hogy hogyan fogjuk kezelni a jövőben a települési zöldterületeket, melyek nem csak rekreációs szempontból fontosak, de komoly szerepük van a városi hősziget-hatás csökkentésében, a csapadékvíz-gazdálkodásban vagy éppen a biodiverzitás megőrzésében” – mondta el Lajtmann Csaba, a Szövetség elnöke.

A díjazott égigérő zöldfelületek:

• Barnag, Mocsoja liget – Barnag Község Önkormányzata, RÉT – Regeneratív Élőhely Tervezői közösség
• Debrecen, Kondorosi-ér menti vadvirágos területek – Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Future of Debrecen
• Kecskeméti esőkertek – Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zöld Küldetés Egyesület
• Vadvirágos Újpest – Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata
• Vác, Kálvária-domb – Vác Város Önkormányzata, Váci Egyházmegye, Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület.

A május 24-én megtartott díjátadón dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete, valamint Katona Attila, a terület szakértője, az EU Climate Pact programjának nagykövete, a városi zöldfelületekkel foglalkozó PHYSI alapítója tartott bevezető előadásokat.

„A kecskeméti önkormányzat a helyi Zöld Küldetés Egyesülettel együttműködésben olyan esőkerteket alakított ki a város több pontján, amelyek nemcsak a nagy mennyiségben lezúduló, hirtelen jött esőzések alkalmával segítenek a csapadék befogadásában és talajba történő elszikkasztásában, de egyben biodiverz évelőkkel, cserjékkel – esetenként fákkal – beültetett, komplex ökológiai szolgáltatásokat nyújtó zöldterületek is” – hangzott el a díjátadón.

Az elismerést az egyesület részéről Farkas-Barta Kata elnök, míg az önkormányzat részéről Öveges László főépítész vette át.

• Barnagon a helyi önkormányzat a RÉT – Regeneratív Élőhely Tervezői közösséggel együttműködésben, valamint az Ökoligika Műhely közreműködésével alakított ki olyan természetközeli közparkot, ahol a biológiai sokféleséget támogatva hagyják érvényesülni a természetben zajló folyamatokat. A terület magas ökológiai értékét, valamint a település számára nyújtott ökológiai szolgáltatásait szem előtt tartva a mocsaras terület feltöltése helyett meghagyták annak vizesélőhely jellegét, közpark funkcióval ellátva.
• Debrecenben városszéli, kertes házas övezetben, a Kondorosi-ér mentén húzódó töltésen lakossági kezdeményezésre jelöltek ki olyan területet, ahol a kaszálások számát csökkentették, életteret hagyva ezzel a gyeptársulás vadvirágainak, növelve a helyi biodiverzitást. Ezen túlmenően szintén a Kondorosi-ér mentén, egy másik szakaszon parcellába vetett vadvirágos területet is létrehoztak.
• Budapest IV. kerületének Önkormányzata a Vadvirágos Újpest program keretében természetes, évente 2-3 alkalommal kaszált vadvirágos gyepfelületeket kezel, valamint több mint 10.000 négyzetméternyi burkolat felbontásával biodiverz évelőágyásokat alakított ki. A program szervesen illeszkedik az évek óta zajló lakossági szemléletformáláshoz, zöld gondolkodásmód népszerűsítéséhez.
• A Vácott megvalósuló jó gyakorlat már csak azért is mintaértékű, mert három helyi szereplő összefogásának köszönhető. A Kálvária domb a Váci Egyházmegye, illetve Vác Város Önkormányzatának tulajdonában és kezelésében áll. A helyi Bagolybükk Környezet- és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére és szakmai támogatása mellett a terület egyes részein 2019 óta folytatott mozaikos kaszálás révén érvényesülhet a gyep flórájának és faunájának biológiai sokszínűsége.

Lajtmann Csaba kiemelte: a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség nemcsak a jó gyakorlatok díjazását és elismerését ítéli fontosnak, de azt is, hogy minél szélesebb kör megismerje a hazai mintaértékű példákat, hozzájárulva ezzel az eddig megszokott gyakorlat formálásához. Remélik, hogy egyre több önkormányzat, cég, területkezelő, magánember barátkozik meg ezzel az új szemléletmóddal, és indul el azon az úton, ami egy, a melegedő klímán is fenntartható és a biológiai sokszínűséget is támogató gyep- illetve zöldterület kezelést céloz meg.

Az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár 2024 kampányát a Magyar Természetvédők Szövetsége “A mi sokszínű kertünk” programja támogatja, amely az Agrárminisztérium finanszírozásával valósul meg.