Könyvajánló – Cserna-Szabó András: Extra Dry

2023. 06. 17., 08:33
Ritka az a szerző, aki ennyire egyértelműen nem akar másnak megfelelni, mint önmagának. Persze emellett magasra teszi a lécet, a kortárs irodalom fenegyerekeként is aposztrofált, gyermekkorát Szentesen töltő, erdélyi származású író palettáján szerepel történelmi regényparódia, gasztrokönyv, novella, s miegymás, de ami igazán védjegyét adja, s népszerűvé teszi, groteszk humora. Ez a groteszk humor azonban a lélek legmélyéből táplálkozik, s nem is engedi az olvasót a felszínre, míg ki nem szabadítja nevetséges félelmei, s fantazmagóriái hálójából. Az Extra Dry igazán pezsgő olvasmány, rögtön, az első oldaltól a fejünkbe száll.

Cserna-Szabó András igazi sikeríró – a szónak csöppet sem pejoratív értelmében. Tehetsége szerencsés vonalon nyilvánul meg, ugyanakkor kemény munka áll mögötte. Több vele készült interjúban is hangsúlyozza, mennyire magányos, elszigetelt a prózaíró élete, s hogy a könyveket átszövő humor mögött nem a saját trouvájjain röhögcsélő szerző bújik meg, hanem a barlangjába visszavonult, dolgozó ember. Persze ebből a kemény munkából sem tud megélni, ahogyan a legtöbb szépirodalmat művelő, így polgári foglalkozásként éttermi kritikákat ír, könyvet, folyóiratot szerkeszt.

A sokkötetes író elsősorban történelmi paródiaregényeivel tűnt ki a szokványos műfajok közül. A regényekhez hosszas, sokszor évekig tartó kutatómunka kapcsolódott, a részletekbe menően tanulmányozott háttér, az alaposan átjárt történetek és körülmények teszik hitelessé.

Nem véletlen, hogy így vall egy interjúban: „Az olvasás kegyelmi állapot. Írás nélkül simán meglennék, olvasás nélkül nem. Az a legjobb a világon. Akkor lesz vége a világnak, amikor a könyvnek. Úgyhogy nagyon közel járunk a végéhez.”

Egyfajta ironikus, olykor feketehumorba burkolt pesszimizmus jellemzi stílusát. Az Extra Dry nem történelmi szálon fut, lényegileg bármely korban megállhatná a helyét. Egy család széthullása az alapsztori, de hogy mi minden kötődik ehhez a szokványosnak mondható témához! Miközben nyomon követjük Aladár, a munkahelyén rendszeresen némafilmeket néző, karakterében a szürkeségbe menekülő hétköznapjait, találkozunk törpékkel és Hófehérkével, belecsöppenünk a szórakoztatóipar legextrémebb formáiba, egy rablógyilkosság abszurd kitervelésébe.

A groteszk humorban Cserna-Szabó verhetetlen. Az olvasó jól mulat, a szellemes, csöppet sem erőltetett nyelvezet és a helyzetkomikumok sodró lendületűek. Gördülékeny és választékos, vérbeli prózaíró. A regény alapjait, a történetmesélést, a fordulatokat sem spórolja meg, ugyanakkor egészen a fantasztikumig jut el a legtermészetesebb módon. A legabszurdabb helyzeteket egyfajta rezignált alapállásból fejti elénk, miközben a szereplők mintha freudi kanapén fekve öntenék magukból terápiás célú önreflexióikat.

Egy-egy fejezet mintha egy-egy novellának felelne meg, nem is mindig közvetlen az átkötés közöttük, kizökkenünk, majd újra visszatalálunk a fősodorba. A családtörténet epizódjait a kislány, Liza naiv és találó grafikái is összekapcsolják, de a mű megatározó alakja Aladár marad. A szürke, barátkozni képtelen, önbizalomhiányos Aladár apósához, Ignáchoz, a „nyelvtannácinak” gúnyolt egykori magyartanárhoz húz, neki önti ki szívét, miközben felesége fűvel-fával csalja, s a mohóság lázában megfiatalodva épp kamaszkori énjének legvadabb álmait próbálja megélni. A pezsgő, az Extra Dry központi elem, több üveggel fogy egy éjszaka alatt, de más hungarikumok is előtűnnek, a pálinka mellett meghatározó motívum itt is a magyar konyha. Cserna-Szabó számára az étel-ital nem külsőség, az ízeket, s az ételek látványát teljes mértékben integrálja a regénybe, nem maradnak az illusztráció mezsgyéjén.

Egy-egy fejezet mintha egy-egy novellának felelne meg, nem is mindig közvetlen az átkötés közöttük, kizökkenünk, majd újra visszatalálunk a fősodorba. A családtörténet epizódjait a kislány, Liza naiv és találó grafikái is összekapcsolják, de a mű megatározó alakja Aladár marad. A szürke, barátkozni képtelen, önbizalomhiányos Aladár apósához, Ignáchoz, a „nyelvtannácinak” gúnyolt egykori magyartanárhoz húz, neki önti ki szívét, miközben felesége fűvel-fával csalja, s a mohóság lázában megfiatalodva épp kamaszkori énjének legvadabb álmait próbálja megélni. A pezsgő, az Extra Dry központi elem, több üveggel fogy egy éjszaka alatt, de más hungarikumok is előtűnnek, a pálinka mellett meghatározó motívum itt is a magyar konyha. Cserna-Szabó számára az étel-ital nem külsőség, az ízeket, s az ételek látványát teljes mértékben integrálja a regénybe, nem maradnak az illusztráció mezsgyéjén.

Azt érezzük, hogy ebben a könyvben bármi megtörténhet, mégis egy pillanatra sem válik valószerűtlenné az abszurd események láncolata. Pontosabban: hol a leghétköznapibb dolog fordul át fergeteges feketekomédiába, avagy végletekig fokozott szélsőségbe, hol pedig a legszenzációsabb akció csap át ironikusan ócska tévéprodukció-imitációba. Zseniális, ahogyan átvezeti az olvasót minden mesterkéltség nélkül történelmi korokon, különféle párbeszédeken. Cserna-Szabó András nem filmszerűen, hanem plasztikusan, de „menthetetlenül” a nyelvbe ágyazottan ír. Még hogyha filmszerűen látjuk is magunk előtt a képeket, nem törekszik képszerű ábrázolásra, a képi megformálás inkább csak járuléka a lélek pokoljárásainak, a tettek és a szavak dominálnak. Igen analitikus, de nem bocsátkozik öncélú fejtegetésekbe. Életszerűsége abból is adódik, hogy valóban az élet mellett teszi le a voksot, hatalmas életigenlés és energia sugárzik ezekből a novellaszerűen összefűzött kortárs sztorikból, melyekben benne úszik mintegy hullaként a társadalom sok-sok megoldatlan, múmiaként folyton felrémlő problémája. Kizökkent a hétköznapokból azáltal, hogy magát a hétköznapit forgatja meg úgy, hogy a szédületes átváltozásban kénytelenek vagyunk állandóan kimozdulni magunk is.   Megmutatja a dolgok fonákját, ugyanakkor egy pillanatra sem válik tanmese-ízűvé, avagy szájbarágóssá. A tiszta irodalom jelenléte és érzékletes társadalomkritika jellemzi írásművészetét. A szereplőkkel nem igen tudunk azonosulni, de elhatárolódni sem enged – teljes mértékben bevonja az olvasót a regénytérbe, miközben a lineáris történetmesélés minden szabályát felrúgva érzékelteti, előrevetíti, hogy itt ugyan nem lesz sem hagyományos értelemben vett tragikus végkifejlet, sem pedig klasszikus happy end. Mégsem a lázadás és a szokványostól való erőltetett eltérni akarás vezérli, úgy lázad a szokványos ellen, hogy valóban új szemszöget képvisel, de szemüvege nem egy álarc kelléke, hanem egészen a sajátja, így nem tűnik fel. Különös, hogy az olykor igen merészen tálalt, durva jelenetek sem bántóak, mert csak eszközök, hogy valami többet érzékeltessen. Az elképesztő jelenetek mögött, melynek szereplői olykor állatok vagy éppen meseszereplők, avagy korábbi korok alakjai, megbújik a lélek nyöszörgése, fájdalma, tenni akarása, tehetetlensége, gyávaság és hősiessége, szóval teljes spektrumában van jelen. „Két hét Magyarországon (+Székelyföld, Nápoly és Párizs). Cserna-Szabó András új regényében, fekete komédiájában a múlt is fel-felbukkan: nyilasterror és Kádár-korszak, az ötvenes évek csengőfrásza és a középkori török kínzási módszerek. Vidáman folyik a pezsgő, az ondó és a vér!” – olvashatjuk a könyv hátlapján. Kicsit a szürrealisták, Dalí és Bunuel klasszikus filmjéhez hasonlítható ez a világ, ahol semmi nem a maga valójában van jelen, mindennek valami szimbolikus, többletjelentése van.

Innen ered a regény sajátos álomszerűsége is, de az álom-valóság tengelyén magabiztosan egyensúlyoz, s nem derül ki, nem sejthetjük meg egy pillanatra sem, hogy van-e valami a függöny mögött, vagy tényleg ez a valóság. Minden, ami trágár, gusztustalan, avagy durván szexuális jelentést hordoz, azért nem kirívó, mert ennek a különös, minden ízében eredeti világnak a folyamatos teremtésében vesz részt, mely egyrészt szégyentelen, de szégyentelenségében mutat rá lényegi összefüggésekre, s sejtet meg meglepő titkokat. Észre sem veszük, hogy a végére érünk ennek a több mint háromszáz oldalnak, s talán azt sem, hogy utána mennyire más szemmel látjuk a világot. Élesebbnek, érzékletesebbnek, s minden ízében elevennek. 

/Cserna-Szabó András, Extra Dry, Helikon Kiadó, 2020/