Kórházban hagyott babák: sokszor hónapokat töltenek a kórtermekben az „anyátlan” csecsemők

2024. 10. 31., 13:18
Becslések szerint jelenleg 300 olyan csecsemő él a hazai kórházakban, akiket születésük után hagytak ott. A probléma az ország észak-keleti részén a legsúlyosabb, de a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban is megnőtt az „anyátlan” babák száma. Kecskeméten jelenleg kilenc elhagyott csecsemőről gondoskodnak, a kalocsai telephelyen pedig nyolcról. Egyikük már elmúlt másfél éves. Az intézmény most két új kollégát is felvett gondozásukra, nevelésükre.
Archív fotó a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórháza babamentő inkubátorában hagyott csecsemőről

– Tavaly januártól idén augusztus végéig 72 gyermek maradt a kecskeméti kórházban, a többségük azóta már elhagyta az intézményt. 2023-ban 36 babát nem vitt, nem vihetett haza édesanyja, idén már nyolc hónap alatt elértük ezt a számot. Ők szinte kivétel nélkül mind egészséges újszülöttek, elhanyagolható azoknak száma, akiket betegségük miatt nem akarnak hazavinni – mondja dr. Tálosi Gyula, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Csecsemő-és Gyermekgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Neonatológus Társaság elnöke.

Az esetek túlnyomó többségében, mintegy 90 százalékban nem az anyák akarnak megválni újszülött kisbabájuktól, hanem a gyámügy látja úgy, hogy a szülők szociális háttere, lakhatási körülményei nem megfelelőek, így biztonsággal nem adható haza az újszülött.

Jelenleg az újszülött osztályon hat, az újszülött intenzíven pedig három babát ápolnak. A legidősebb két hónapos. A PIC részlegen van két, 34. hétre született iker baba is, az ő anyukájuk terhessége alatt is drogokkal élt, ő lényegében „megszökött” a kórházból. Hozzájuk be is nézünk egy pillanatra. Békésen alszanak az inkubátorban. Egyelőre nem tudni, meddig maradnak itt.

Tálosi főorvos elmondja, hogy Kalocsán kisebb a betegforgalom, több idejük van a nővéreknek az anyátlan babákra. Ezért a tartósan kórházban maradó gyermekeket oda helyezik át. Három kórterem van itt az „anyátlan” babák számára, akiknek száma többnyire 6-12 közötti. Jelenleg nyolcan cseperednek itt. Azt is megtudom, hogy van egy másféléves gyermek, aki külföldi állampolgár, ez bonyolítja az örökbefogadását.

– Kecskeméten általában egy-három hónapig maradnak az itt hagyott csecsemők. Ez többnyire azon múlik, mikor zárul le a gyámügyi eljárás, sikerül-e elhelyezni őket a családban, szülők rokonainál, vagy találnak-e számukra megfelelő nevelőszülőt – magyarázza dr. Tálosi Gyula. Ez azonban egyre nehezebb, hisz jelenleg 2000 körüli nevelőszülő hiányzik a rendszerből.

Korábban hónapokig vártak a szülők lemondó nyilatkozatára az örökbefogadásig. Június 1-jével azonban változott a jogszabály. A cél az volt, hogy gyorsabban lehessen örökbe adni a kórházban hagyott csecsemőket. Az új szabályozás szerint amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a gyermekért a kórházban, örökbe adható a csecsemő.

Valószínűleg az év hátralévő részében is számíthatnak az osztályon maradó babákra. Jelenleg 12 gyámügyes szülés van előjegyezve Kecskemétre, ami azt jelenti, hogy a várandós nő életkörülményei miatt, a baba védelmében jelenleg gyámügyi eljárás van folyamatban, azaz nagy valószínűség szerint nem viheti majd haza az újszülöttjét.

Hogy milyen gondoskodást kapnak az anyukájuk nélkül maradt kisbabák a kórházakban? Tálosi főorvos szerint elsősorban a fizikai szükségleteik vannak kielégítve, hisz bármennyire is szeretnék a nővérek, a műszakos feladatok mellett nemigen jut idő a szeretgetésre. Azt gondolná az ember, hogy ezek a babák folyton sírnak édesanyjuk után, pedig nem így van. Nem sírnak többet, mint a többi baba. Szomorú, de hozzászoknak édesanyjuk hiányához.

A környezetükre azonban nem lehet panasz. A kecskeméti kórház Csecsemő-és Gyermekgyógyászati Osztály talán legszebb az egész országban a Csemetedoki projektnek köszönhetően, így a családjuk nélkül maradt babák kórtermeit is a Magyar népmesék motívumai díszítik. Gondoskodnak arról is, hogy lekössék a figyelmüket. Színes- zenélő forgójáték van az ágyuk felett, de speciális fonalból készült alvócimbit is kap minden baba. Emellett a játszószőnyeget is kipróbálhatják. Ha jó idő van, levegőztetni is leviszik a piciket a kórház udvarára. Az osztálynak egyébként van óvodapedagógusa is.

Archív fotó

Eddig a nővérek gondoskodtak a kórházban hagyott babákról, napi munkájuk mellett próbáltak rájuk időt szánni. A kórházi osztály elsődleges feladata a beteg gyermekek ellátása, így arra esély sem volt, hogy a nővérek játszanak, énekeljenek, mesét olvassanak nekik. Most azonban új, szakképzett kollégákat vettek fel a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházba ezeknek a babáknak a gondozására, nevelésére – tudtuk meg Pap-Szekeres Anita ápolási igazgatótól.

– Kalocsára október 1-jével vettünk fel egy kisgyermekgondozó és nevelő munkatársat, neki köszönhetően már bölcsődei nevelést biztosíthatunk a nagyobb gyermekek számára. Ezzel szeretnénk biztosítani testi, szellemi, lelki fejlődésüket. Nekik ugyanis már kúszni, mászniuk kellene, játékokat fogni, mondókázni, sőt el kell kezdeni a szocializációjukat is
— hangsúlyozza az ápolási igazgató.

Nagy előrelépés az is, hogy november 1-jével a kecskeméti újszülött osztályon is munkába állt egy kisgyermekgondozó. Eddig két diákmunkás segítette az osztályos nővéreket az anyátlan babák ellátásában napi szinten, ők a Károlin főiskolai szinten tanultak kisgyermek nevelést. Mostantól pedig lesz egy állandó munkatársuk erre a feladatra.

– Azért is tartottuk fontosnak, hogy felvegyük ezt a fiatal kolléganőt, mert a csecsemőkk ellátása mellett fontosnak tartjuk, hogy kötődjenek valakihez. Mindenki nagy szeretettel fordul ezekhez a babákhoz, ha épp van egy kis ideje, odamegy hozzájuk, felveszi őket, de az nem természetes, hogy egy babának 14 pótmamája legyen – mondja Pap-Szekeres Anita.

Az SOS Gyermekfalu összefogást sürget

Az SOS Gyermekfalvak októberben kampányt indított az elhagyott csecsemők érdekében, összefogást sürgetve. Megkeresték a kecskeméti kórházat is azzal, hogy önkénteseik szívesen segítenének ezeknek a babáknak a gondozásában, nevelésében. Ebben a kérdésben azonban az Országos Kórházi Főigazgatóság kompetens, akiktől ezt a tájékoztatást kaptuk: „Tekintettel arra, hogy a légúti vírusok terjedésének időszakát éljük, és a gyermekek immunrendszere sérülékenyebb, az együttműködésre a későbbiekben kerülhet sor.”

Ezzel természetesen nem oldódik meg a kórházban hagyott babák sorsa, hiszen ez egy rendkívül összetett társadalmi probléma. Szükség lenne a szociálisan rászoruló anyák támogatására, esetleg anyaotthonok létrehozására, de az edukációnak is fontos szerepe lenne abban, hogy javuljon a helyzet.

Kecskeméten komplex megoldást keresnek

A probléma felmerült a kecskeméti közgyűlés legutóbbi ülésén is. Dr. Siposné Bodrozsán Alexandra családügyekért felelős tanácsnok szólalt fel a kórházban hagyott babák ügyében. Kiemelte, hogy Kecskemét évek óta támogatja az SOS Gyermekfalvak munkáját, 2024-ben 30 millióval járult hozzá a nevelőszülői és gyermekotthoni feladatok ellátásához. Felvetette azonban, hogy tegyünk egy lépéssel többet, támogassuk az SOS Gyermekfalvak kampányát 1 millió forinttal. A polgármester válaszából kiderült, hogy Engert Jakabné alpolgármester koordinálásában már korábban elindult az egyeztetés többek között a kórházzal, a SOS alapítványával és a Gyermekjóléti Szolgálattal. A probléma megoldása ugyanis jóval összetettebb feladat egy egyszeri támogatásnál.

– Komplexebb megoldásban gondolkozunk. Úgy gondoljuk, hogy hatékonyabb lenne egy olyan támogatási forma kidolgozása, amivel közvetlenül a gyermekek szüleit segíthetjük. A cél, hogy ne történhessen meg, hogy a kecskeméti anyák, szülők azért ne tudják hazavinni gyermeküket, mert nem megfelelőek az életkörülményeik. Ehhez a kórházzal, a védőnői szolgálattal, a hatóságokkal való együttműködésre is szükség van. Csak velük összefogva tehetünk azért, hogy kevesebb kisbabát hagyjanak a kórházakban – mondta a közgyűlésen Engert Jakabné.