Kóruskoncerten emlékeztek meg a holokausztról
2024-ben 80. alkalommal emlékezünk a magyar holokauszt több mint félmillió mártírjára, valamint a túlélőkre, akik elviselték az embertelen bánásmódot, a kirekesztést. A Magyar Kormány, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által biztosított forrásból – melyből a zsidó egyházak és civil szervezetek részesültek – számos kegyeletteljes rendezvényt rendeznek az emlékév során. Hétfő este a Kecskeméti Zsidó Hitközség 2020-ban átadott, felújított nagy imatermében a Kecskeméti Énekes Kör adott hangversenyt a holokauszt 80. évfordulója emlékére.
Az alkalom első perceiben dr. Róna Tamás főrabbi előbb köszöntötte a megjelenteket, majd egyfajta lelki mannát nyújtott át számukra. Az imateremben lévő két kőtábla kapcsán egy régi etiópiai iskolai történetet idézett fel, a héber ábécé tanulásának egykori módját állította párhuzamba a kecskeméti koncert céljával. „Nagy a szegénység. Az iskolában egyetlen egy kiégetett agyag kőtábla van, amiből a gyerekek tanulják a héber ábécé formáját, és hát nem mindenki fér oda. Van, aki fejjel lefelé tanulja meg a szöveget. Van, aki csak távolabbról látja. De ahogy tanulják, ezeknek a betűknek van mélységük, azaz ki vannak vésve a táblában, tehát meg tudják érinteni a betűt. Van hozzájuk dallam, amely megtanítja az adott betűt. Van hozzá vizualitás, és talán az egyik legkülönlegesebb érzékünk: datolyamézzel fel vannak töltve ezek a betűk, tehát meg lehet őket kóstolni. Márpedig most mi azért vagyunk itt, hogy karnagy úr és a kórus interpretációjában ezeket a betűket meghalljuk, a szívünkbe engedjük őket és ennek az ízét, a dallamát magunkkal vigyük” – mondta.
Dr. Róna Tamás bevezető gondolatai után Erdei Péter is üdvözölte a koncertre érkezetteket, azután köszöntőbeszédét így folytatta: „Úgy gondolom, hogy az az időszak, amelyre kimondva vagy ki nem mondva emlékezünk, az minden jóérzésű embernek kötelező nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt. Mi, a Kecskeméti Énekes Kör az éneklésünkkel tudjuk ezt demonstrálni. A műsorunk, amit összeállítottunk, többféle kórusműből áll. Van benne olyan, amely közvetlenül a Vészkorszakhoz kapcsolódik, és van benne olyan is, amely csak a zeneszerzője révén kötődik oda.”
Az est folytatásában a Kecskeméti Énekes Kör az USÁ-ban született, ám 1974 óta Jeruzsálemben élő zeneszerző, Max Stern két alkotását – a „Holocaust kantáta” utolsó, negyedik részét, valamint a Prayer for Israel című darabját –, illetve Mihály András, Kósa György és Ligeti György kórusműveit szólaltatta meg, zongorán Lestákné Valasek Szilvia működött közre. Az elhangzó kompozíciókat a KÉK karnagya, Erdei Péter rövid ismertetői hozták közelebb a zeneszeretőkhöz.