A 60 éves Patkós László grafikusművész jubileumi kiállítása

A Mezőtúron született Patkós László matematika-rajz szakon végzett az egri tanárképző főiskolán. Már munka mellett végezte el a Képzőművészeti Egyetemen a  rajz, művészettörténet és ábrázoló geometria szakot, majd az ELTE mozgóképkultúra szakát. 1990 óta él és tanít Kecskeméten. Kezdetben a szarkási tanvai iskolában, majd a hetényegyházi általános iskolában tanított. 1997-től napjainkig a Kodály Iskola tanára. Bruncsák András hívására 1995-ben bekapcsolódott a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola munkájába, amelynek grafikai osztályát a mai napig vezeti. Patkós László művésztanárként is, alkotóként is mélyen beágyazódott a helyi kulturális életbe, művei magas esztétikai értéket képviselnek. Termékeny alkotói tevékenységének aktuális  összegzése a jelenlegi kiállítás a Hírös Agórában, amelynek apropója a művész kerek születésnapja.

Patkós László művészetének középpontjában az elmúlt 10 évben egyértelműen az anyagnyomatok álltak. Az anyagnyomat készítés  a rézkarchoz és a foltmaráshoz hasonlatosan  tradicionális grafikai technológia, amely mára teljes prioritást élvez Patkós László művészetében. Festői hatású nyomataihoz, amelyeket a maga fejlesztette grafikai prés segítségével hoz létre, többféle hordozót használ, papírt, kartont, fát, selymet és egyéb textíliákat. Nyomódúcként is sokféle anyag szerepel a művész eszköztárában. Műveinek egyik sajátossága például, hogy dúcnak használja az előszeretettel gyűjtött vasalatokat, lapos fémalkatrészeket, öreg írógépek billentyűzetének fém hordozóelemeit, amelyeket megfestékezve és a rá jellemző, feszes és precíz kompozíciókba rendezve szerepeltet a művein. Patkós egy korábbi időszakában számos olyan, betűkre emlékeztető jelet használt, amelyek egy részét, némileg átírva,  ma is változatlanul szerepelteti a  motívumai között. 

A fém nyomódúcok mellett szívesen  használ textíliákat, selymet, különféle alakú, lapos  szűrőket, minden olyan tárgyat, amely alkalmas arra, hogy a présbe helyezve értelmezhető nyomatot adjon. Ugyanazt a hordozó felületet több alkalommal is visszateszi a présbe, míg végül összeáll a kész mű. A puha hordozóba, például a fenyőfa lapokba mélyen belenyomódnak a fém dúcok, és az egymásra nyomtatott formák  plasztikus, térbeli mélységet, végső soron három dimenziós hatású műveket eredményeznek.

A korábbi alkotásokon jobbára monokróm, ipari tónusok, földszínek, rozsdásnak ható árnyalatok dominálnak.  Patkós képei az utóbbi 5-6 évben látványosan kiszínesedtek, megjelentek a képeken a vibráló kékek, lilák, narancs és vörös árnyalatok, amelyek még inkább festőivé formálták a látványt. Patkós Lászlót emiatt az érzékeny, intenzív kolorit miatt sokan már nem grafikusként, inkább festőként tartják számos.

További sajátossága a kiállításon bemutatott műveknek, hogy a már említett írógép alkatrészeket a képeken gyakran antropomorf lényekként láttatja az alkotó. Munkáiban, amelyeket eredendően is magas intellektualitás és erőteljes filozófiai hajlam  jellemez, ezáltal jelentősen megnőtt a narratív tartalom, amely képes magával ragadni a befogadói fantáziát. Patkós művei nem pillanatnyi impressziók, vagy felszínes dekorációk. Munkái mögött komoly gondolati háttér, irodalmi reflexiók vagy egyenesen szakrális inspirációk húzódnak meg. Kompozícióinak egyensúlya, a fény-árnyék kontrasztok drámaisága vagy éppen halk nyugalma okkal tételezhetők fel egy spirituális utazás lenyomatainak.

A direkt, napi szintű  üzenetek hiányoznak Patkós László munkáiból, ő inkább sejtet, utalásokat helyez el a művein, néha provokál,  vagy a csak rá jellemző, kreatív és asszociatív  címadással teszi még enigmaikusabbá a képeit. Ezt a titokzatosságot alátámasztandó, idézek néhány műcímet a kiállításról: Bekötőbiztos, Feleslegértesítő, Gerincosztályozó, Gerincvasaló, Baktengely, Szikraterv, Kopójegyzék, Talpfaposta. Aki ilyen címeket talál a jobbára absztrakt művek alatt, szinte biztosan beindul tőlük a fantáziája.

A látottak alapján kijelenthető, hogy Patkós László művészete a tradíció és a modernitás fúziója, hiszen a hagyományos kézműves megközelítést ötvözi egy nagyon is mai formanyelvvel. Műveinek egyik kulcseleme a vizuális és a tartalmi rétegezettség. Patkós műveinek egyik értéke éppen abban rejlik, hogy képes alkotásainak technikai fegyelmét és precizitását összekötni egy nagyon szabad, lírai és intellektuális kifejezésmóddal. Túlzás nélkül állítható, hogy anyagnyomatai a kortárs magyar grafika élvonalába tartozó, időtálló művészeti értékkel bíró alkotások.

július 14-én  a Nyitott műterem keretében Balanyi Károly, a KKK elnöke beszélget.

A július 18-ig látható tárlat keretében július 14-én, kedden 17 órától a Hírös Agóra Kodály termében Balanyi Károly, a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének elnöke beszélget majd a kiállító művésszel.