Megnyílt Patkós László jubileumi kiállítása Kecskeméten

A tárlat megnyitóján a művészt és a megjelenteket Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas zománcművész, a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának alelnöke, a Kecskeméti Képzőművészek Közössége elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia Kecskeméti Regionális Műhelyének a tagja köszöntötte.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a Kecskeméti Képzőművészek Közössége rendezvényeit látogatók folyamatosan megtapasztalhatják a közösség szakmai sokszínűségét. Mint mondta, vannak közöttük olyan művészek, akik a nagy elődök hagyományaira építve, azt megújítva teremtenek mai festői eszközökkel új képi világot, és vannak, akik a lokális színek világától merészen elrugaszkodva építenek önálló formanyelvet.

„Patkós László is ezek közzé tartozik” – magyarázta a művész. Hozzátette: művein a mindennapi valóságnak csak töredékes emlékfoszlányai fedezhetők fel, azok is szinte kizárólag az emberi tevékenységek által létrehozott valóságtöredékek, emléktöredékek, alkatrészek, melyek eredeti kontextusukból kiszakítva, lebegve-billegve sorakoznak, ütköznek, átbuknak a szűkre szabott képi térben. Verbális támogatást a képektől sem remélhetünk, tisztán vizuális eszközökkel, színekkel, formákkal, faktúrákkal, struktúrákkal építkezik. Ha olykor el is lágyul a teremtett világ meghatóan szép látványán, valószínűleg úgy gondolja, hogy azt nem megfesteni, hanem inkább megélni kell, és belőle nem témát, hanem alkotói energiát merít.

A tárlatot Kriskó János, kecskeméti kulturális szakújságíró, Patkós László barátja nyitotta meg.

Kriskó János először a művész életútjáról beszélt. Elmondta, hogy Patkós László Mezőtúron született, majd matematika-rajz szakon végzett az Egri Tanárképző Főiskolán. Később elvégezte a Képzőművészeti Egyetemen a rajz, művészettörténet és ábrázoló geometria szakot is, majd az ELTE mozgóképkultúra szakát.

A művész 1990 óta él és tanít Kecskeméten. Patkós László 1995-ben bekapcsolódott a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola munkájába, amelynek grafikai osztályát a mai napig vezeti. Patkós művésztanárként és alkotóként is mélyen beágyazódott a helyi kulturális életbe, művei magas esztétikai értéket képviselnek – emelte ki Kriskó János.

Mint mondta, Patkós László művészetének középpontjában az elmúlt tíz évben egyértelműen az anyagnyomatok álltak. Az anyagnyomat-készítés a rézkarchoz és a foltmaráshoz hasonlatosan tradicionális grafikai technológia, amely mára teljes prioritást élvez Patkós László művészetében – magyarázta a szakújságíró. Hozzátette: festői hatású nyomataihoz, melyeket a maga fejlesztette grafikai prés segítségével hoz létre, többféle hordozót használ: papírt, kartont, fát, selymet és egyéb textíliákat. Nyomódúcként is sokféle anyag szerepel a művész eszköztárában: műveinek egyik sajátossága például, hogy dúcnak használja az előszeretettel gyűjtött vasalatokat, lapos fémalkatrészeket, öreg írógépek billentyűzetének fém hordozóelemeit, amelyeket megfestékezve és a rá jellemző, feszes és precíz kompozíciókba rendezve szerepeltet a művein. A fém nyomódúcok mellett szívesen használ textíliákat, selymet, különféle alakú, lapos szűrőket, s minden olyan tárgyat, amely alkalmas arra, hogy a présbe helyezve értelmezhető nyomatot adjon. Ugyanazt a hordozó felületet több alkalommal is visszateszi a présbe, míg végül összeáll a kész mű.

Kriskó János kiemelte, hogy Patkós László művei nem pillanatnyi impressziók vagy felszínes dekorációk. Mint mondta, munkái mögött komoly gondolati háttér, irodalmi reflexiók vagy szakrális inspirációk húzódnak meg. A szakújságíró néhány képcímet is idézett, hogy bemutassa milyen kreatív és asszociatív módon teszi még enigmatikusabbá a képeit a művész.

A 2026. július 18-ig látható tárlat keretében július 14-én, kedden 17 órától a Hírös Agóra Kodály-termében Balanyi Károly, a Kecskeméti Képzőművészek Közössége elnöke beszélget majd a kiállító művésszel, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Szöveg és kép: Varga Katica

Forrást: mma.hu