Augusztus 4. kedd, Dominika, Dominik, Domonkos

Megtartották a Kurultaj látványos nomád esküvőjének főpróbáját

2026. 08. 04., 18:28
Leányrablás, lovasok, tevék és egy ősi szertartás. Már javában készülnek a Kurultaj egyik leglátványosabb programelemére. A Kecskeméti Médiacentrum ott volt a nomád esküvő főpróbáján vasárnap, ahol bepillantást nyerhettünk a honfoglalás korát idéző életkép kulisszái mögé.
A galéria 51 képet tartalmaz

Nagyszabású előadással, látványos életkép keretében elevenedik fel a pusztai, íjfeszítő népek ősi hagyománya a Kurultajon. A Nomád esküvővel” egy honfoglalás korát megidéző szertartást csodálhatunk meg a hun-türk tudatú népek ünnepén, lovas hagyományőrzők és nagyszámú közreműködő segítségével a bugaci pusztán. A nomád esküvőnek a főpróbáját vasárnap tartották meg Bugacon, melyre a sajtó betekintést nyerhetett. Az esküvőt bemutató életkép, amelyet több mint 80 szereplő valósít meg, az ősi magyar hagyományok, történeti, régészeti és néprajzi ismereteink, a közös monda- és legendavilágunk, valamint a keleti rokonnépeinknél mai napig élő néprajzi elemeinek összegyúrásával, megelevenít egy menyegzőt, annak sajátságos elemeivel, mozzanataival és látványvilágával.

A látványos programelem a küzdőtéren lesz majd látható. Magyar lovas hagyományőrzők által megvalósított, honfoglalás korát megidéző programelem, a jelenlegi történeti, régészeti és néprajzi ismeretek felhasználásával, szép viseletekkel, lovakkal, tevékkel, leányrablással, esküvővel, a táltosok áldásával várja az érdeklődőket.

Narrátor: Vári Kovács Péter

Szöveg: Bíró András Zsolt

Főszereplők:
Levente (vőlegény): Fedor Áron
Menyasszony: Kecskeméti Lilla
Tas vezér. Rónai Attila
Solt vezér: Paál Gyula
Üllő: Kovács Ferenc
A menyasszony nővérei: Lajkó Zsanett Zselyke,Kőmíves Nelli, Kőmíves Nelli Admira
A menyasszony bátyja: Kiss Attila
Vőlegény testvérei: Dömös András, Gémes József
Táltos: Fehérholló Öskü

Közreműködnek: Csongrádi Turán, Tolnai Turán,Dabasi csikósok, Zengő Nyíl Történelmi Íjász Iskola és Kísérleti Régészeti Műhely, Karabaksa közösség, Felföldi Dalia Iskola

Viseletek, rekonstrukciók: Aranyosi János, Lajkó Zsanett Zselyke

A vőlegény és menyasszony viseletéről:

A főszereplő menyasszony csizmája egy karosi honfoglalás-kori sírban talált lelet alapján készült. A bodrogközi leletanyagból a legkiemelkedőbb lábbeli-maradvány egy, a Karos II. temető 45. sírjában nyugvó előkelő nőhöz köthető a Bodrogközi Múzeumkutatók és Régészek leírásai alapján. Ez a lelet azért világszenzáció, mert a csizma díszítményei az eredeti helyzetükben (in situ) maradtak meg a földben, pontosan kirajzolva a korabeli lábbeli szerkezetét. 

A menyasszony pártája pedig a nomád asszonyi viseleteik jegyeit tükrözik, kiegészítve a honfoglalás-kori női ékszerdíszekkel. Például a Rakamazi hajfonatkorong női ékszerdíszével, ami a turul-dinasztia (Árpád-ház) totemállatát ábrázolja. 

A vőlegény ruházata a lovasíjász nomád népekre jellemzően baloldali gombolású. A honfoglalás kori viseletkutatásban a bal oldali gombolás egy rendkívül fontos, kultúrtörténeti és funkcionális jelentőséggel bíró elem. Ez a sztyeppei lovas nomád kultúra örökségét tükrözi. Például a zempléni (Szélmalomdomb) híres vezéri sírban pontosan megfigyelték, hogy a kaftán jobb szárnyát a bal oldalra hajtva öt bronz füles gombbal rögzítették a mellkason. 

A nomádoknál az átlapolás iránya életbevágó volt. Mivel a többség jobb kézzel húzta meg az íjat, a bal karjukon tartották azt, és balra fordultak a lóról hátrafelé nyilazva. Ha a ruha fordítva (balról jobbra) záródott volna, a kicsapódó íjhúr könnyen beleakadhatott volna a kaftán szegélyébe vagy a gombokba.