Mi várható az idei Kodály Művészeti Fesztiválon?

– Hogyan körvonalazódik a fesztivál? Az elmúlt pár évhez hasonlóan van-e esetleg valamilyen központi tematika?

– Az elmúlt években a Kodály-életműhöz kapcsolódóan több különböző tematikus megközelítést jártunk már körül. Az elmúlt években a fesztivál középpontjában szerepeltek már többek között a kórusművek, a szólóéneklés, aktuális jubileumok, a Kodály-életmű nemzetközi összefüggéseit bemutató művészeti programok és rangos külföldi együttesek vendégszereplései. A fesztiválnak mindegyik évben van egy egyedi jellege, az idén a kecskeméti együttesekre, alkotóműhelyekre fókuszálunk, ami szintén garantálja a magas művészi színvonalat, hiszen olyan kiválóságaink vannak, mint a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a Kecskemét Táncegyüttes, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely. 

Hogyan kapcsolódik a Kodály Intézet neves szemináriuma a Kodály Művészeti Fesztiválhoz?

–Nem első alkalommal kapcsolódnak össze, egy szoros és hagyományőrző együttműködésről van szó. A fesztivál időpontját is úgy szoktuk igazítani, hogy a szemináriummal is átfedésben legyen, így például az idén a különleges régészeti és numizmatikai kiállításukkal, valamint az Erdei Péter által vezetett koncerttel is egymásba tud fonódni a két program.

– Idén a megszokottakhoz képest némileg kevesebb a koncert, a műsor alapján mintha célzottan az összművészeti irány dominálna. Mi ennek az oka?

– Az idei fesztivál műsorát a művészeti és közművelődési divízió alakította ki, ahogyan említettem elsősorban a kecskeméti értékekre, a helyi kimagasló művészeti teljesítményekre koncentrálva. Idén valóban úgy alakult, hogy kicsit erősebb az összművészeti jelleg, ahol az egyes alkotói közösségek, formák kölcsönösen reflektálhatnak egymásra.

– Beszéljünk a programról! Mi várható jövő hét szerdától?

– A Kodály Művészeti Fesztivál öt napon keresztül az egyetemes Művészet ünnepévé teszi Kecskemétet. Az első napi kiállítás megnyitók is ezt képviselik, hiszen tematikájukban és szellemiségükben is szoros kapcsolatban vannak a zenei programokkal, miközben olyan, Kecskeméthez kötődő reprezentatív gyűjtemények mutatkoznak be, amelyek nemzetközi viszonylatban is jelentős képzőművészeti értéket képviselnek. Az első nap gáláján a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a Kecskemét Táncegyüttes lép színpadra. Két nagymúltú, jubiláló együttesről van szó, fennállásuk 60. illetve 50.  évfordulóját ezúttal közösen is megünneplik. A táncegyüttes és a szimfonikus zenekar is megtartotta már külön saját ünnepi díszelőadását, de arra, hogy együtt is jubileumi estet tartsanak, most először kerül sor. Két különböző műfaj találkozik az előadásban – a szimfonikus zene és a néptánc – csodálatosan demonstrálva közös kulturális gyökereiket és jelentős közösségteremtő erejüket.

A második nap izgalmas és nagy érdeklődéssel várt eseménye a Kodály Intézet régészeti-numizmatikai kiállítása, mely az intézmény feltárásának az eredményeit mutatja be. Szintén ennek a napnak lesz a különlegessége Bősze Ádám peripatetikus performansza, aki nem először jár Kecskeméten, a Hírös Agóra régi szakmai partnere, de máshol is rendszeresen megjelenik a városban. Ezúttal zenei tematikájú városi sétákat vezet majd magyar és a külföldi látogatók miatt angol nyelven is. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ezen a napon egy kamarakoncert, a ritkán hallható vonóstrió felállásban van még műsoron egy nagyon impozáns, különleges és a koncerthez is jól illeszkedő térben, a KultKaszinóban Hollókői Huba (hegedű), Pólus László (cselló) és Gulyás-Nagy György (brácsa) közreműködésével. 

A harmadik napon az Ars Nova Énekegyüttes lép fel. Velük is szoros kapcsolatunk van, próbahelyszíntől kezdve koncerthelyszínig a Hírös Agóra támogatásával keressük azokat a kapcsolódási pontokat, melyek által minél több alkalommal meg tud mutatkozni a városunkban ez a nagyszerű énekegyüttes. Sirkó László közreműködése az, ami most igazán egyedivé teszi ezt a műsort. Egy ikonikus kecskeméti közönség kedvencről, egy a nézők számára nagyon jól ismert színművészről beszélünk, aki jelenlétével, kisugárzásával tovább gazdagítja a koncertet. A nap végén pedig Erdei Péter mesterkurzusának zárókoncertje következik a nemzetközi kamarakórus közreműködésével, mely szintén a Kodály Intézettel való együttműködés kiemelkedő példája.

– Kitűnik a többi közül a negyedik nap interaktív programja. Hogyan kell elképzelni ezt a kiállítással egybekötött eseményt?

– A fesztivál negyedik napján Birinyi József népzenekutató tart egy olyan workshopot, ahol „hangszersimogatástól” kezdve a hangszerekkel való közvetlen fizikai találkozásra teremt lehetőséget. Egy interaktív, közösségépítő program, mely bármely korosztály számára nyitott. A kontaktus felvétele, a zene szeretetének átadása a fő szempont.

– Már láthatóak az aulában az előkészületek, idén is lesz Kodály Pont. Mit kínál ez a program- és fellépési lehetőség?

 – A Kodály Pont immár ötödik éve a Kodály Művészeti Fesztivál egyik meghatározó és szeretett helyszíne. Amikor létrehoztuk, az volt a célunk, hogy a Hírös Agóra előtti Deák tér ne csupán csak egy áthaladási hely legyen, hanem valódi találkozási pont: egy olyan nyitott kulturális tér, ahol a zene természetes módon lép ki a koncerttermek falai közül, és közvetlen kapcsolatot teremt a város lakóival. A Kodály Pont évről évre a fesztivál egyik legkedveltebb egyedi közösségi helyszínévé vált. Minden nap méltó felvezetése az esti hangversenyeknek, egyfajta zenei előhang, amely ráhangolja a közönséget az aznapi koncertélményekre. Legalább ilyen fontos azonban, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosít a gyermekeknek, a fiatal muzsikusoknak, a zeneiskolásoknak, a Kodály Szeminárium résztvevőinek és mindazoknak, akik a kodályi örökséget aktívan éltetik. Meggyőződésem, hogy a tehetséggondozás, a zenei nevelés és az utánpótlás támogatása ugyanúgy része a Kodály-hagyatéknak, mint a hangversenyek magas művészi színvonala. Egy fiatal számára különleges élmény és komoly szakmai inspiráció, hogy egy nemzetközi rangú fesztivál programjának részeként léphet színpadra. Az idén a koncertek előtt többek között a Kecskemét Táncegyüttes, a Kodály Szeminárium résztvevői, az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola növendékei gondoskodnak arról, hogy a fesztivál hangulata már a délutáni órákban magával ragadja a városlakókat.

– Mit érdemes tudni a szabadtéri helyszínre tervezett koncertekről?

– A szabadtéri koncertek mindig a fesztivál legközvetlenebb és sokak számára legemlékezetesebb estéi: közelebb hozzák egymáshoz a művészeket és a közönséget, miközben Kecskemét gyönyörű történelmi tereit a zene ünnepi helyszíneivé varázsolják. Ezúttal a Talamba Ütőegyüttes érkezik, Vivaldi emblematikus motívumai szólalnak majd meg, a Négy Évszak újragondolt változatát mutatják be a jól ismert és nagyon népszerű dallamokkal.

A zárónapon a főtéri atmoszférakoncert nem egyszerűen egy ingyenes hangverseny. Sokkal inkább egy olyan összművészeti pillanat, ahol a zene, az épített környezet és a fényjáték együtt alakítja ki majd azt az egyedi hangulatot, amely minden évben megismételhetetlenné teszi az itt létrejövő koncerteket. A történelmi főtér ilyenkor maga is a produkció részévé válik; a megvilágított épületek, a természetes növényzet, a nyári este atmoszférája és a zene együtt teremtenek egy különleges élményt, egy különleges atmoszférát. Nagy öröm számomra, hogy ez a kezdeményezés évről évre egyre több embert vonz és érint meg. Tavaly közel hatszázan voltak velünk a főtéren, ami számomra azt jelzi, hogy a közönség nemcsak nyitott a különleges zenei élményekre, hanem igényli is azokat az alkalmakat, amikor a magasművészet közvetlenül, egy természetes építészeti, de mégis ünnepivé váló légkörben találkozhat a város közösségével. Ilyen felejthetetlen alkalom lesz reményeink szerint az idén Dés László és a Free Sounds Kvartett koncertje. A Hírös Agóra egész évben arra törekszik, hogy a kulturális értékeket minél szélesebb közönséghez juttassa el. Számos ingyenes városi szabadtéri nagyrendezvényt szervezünk, de bízunk benne, hogy a Kodály Művészeti Fesztivál ezek között is különleges helyet foglal el mindannyiunk szívében.