Miraculum-siker Székesfehérváron
A Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium 1992 óta kétévenként rendez nemzetközi kórusfesztivált, amelyeken meghívásukra sok ezer magyar, határon túli (erdélyi és felvidéki) magyar és a nagyvilágból érkező gyermek (orosz, ukrán, német, lengyel, török) énekel. Az idei találkozóra szintén rangos együttesek érkeztek – köztük a Kecskeméti Kodály Iskola Miraculum Gyermekkórusa –, lehetőséget teremtve közös koncertekre, találkozásokra és inspiráló szakmai élményekre.
Bár az időjárás nem kedvezett a programnak – a kiadós esőzés miatt a Városháza előtti térre tervezett péntek délutáni ünnepélyes megnyitót a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban kellett megtartani –, mindez nem szegte kedvét sem a szervezőknek, sem az énekeseknek. A gyereksereget – a házigazda székesfehérváriak mellett Budapestről, Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról és Pestszentlőrincről is érkeztek énekkarok – Kneifel Imre, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI vegyeskarának karnagya köszöntötte, majd a háromnapos rendezvényt Cser-Palkovics András nyitotta meg. Székesfehérvár polgármestere beszédében az éneklés és a közösség erejét méltatta, a résztvevőknek életre szóló barátságok megkötését és szép hétvégét kívánt. A megnyitón Kodály Zoltán örök érvényű műve, A magyarokhoz a Kneifel Imre vezette összkar tolmácsolásában csodálatosan zengett.
Másnap délelőtt a művelődési házban minősítő hangversenyekkel folytatódott a fesztivál, majd este a Szent Imre-templomban léptek fel az énekkarok. A napot egy vidám táncház zárta. A nagyszabású kórusfesztivál vasárnap 10 órától folklórprogrammal, közös koncerttel és ünnepélyes díjátadóval ért véget. A Miraculum Gyermekkórus a három nap alatt háromszor lépett színpadra. Előadásukban többek között Orbán György, Kodály Zoltán, John Rutter, Bárdos Lajos és Karai József művei hangoztak el, zongorán közreműködött Nagy Dániel.
A háromnapos programot Durányik László minden szempontból hasznosnak ítélte. „Nagyon fontos volt számunkra ez a hétvége, rendkívül értékes gyakorlati és szakmai tapasztalatokkal gazdagodtunk – összegezte az elmúlt napok élményeit a Kodály-, Csokonai- és Prima díjas karnagy. – Egyrészt a Miraculum számára ez egyfajta visszacsatolást hozott: az éves munkának meglett a gyümölcse, bebizonyosodott, hogy jól végezzük a dolgunkat. A gyerekek átélhették azt, hogy fantasztikus élmény jól énekelni, és a produkciójuk nekem is visszaigazolást jelentett, hogy őrizzük a korábban megszerzett és kitűzött magas színvonalat, s hogy ezek a fiatalok később is tudni fognak majd erővel és lelkesedéssel énekelni. Természetesen az sem mellékes, hogy rutint szereztek, szokták a fesztiválhangulatot, például hogy bizonyos helyzetekben miként mozog a kórus, és ez a közelgő megmérettetéseinknél, többek között a külföldi útjainknál busásan megtérül majd. Azt pedig akár újabb mérföldkőnek is nevezhetem a kórus életében, hogy a neves szakemberekből álló zsűritől – amellett, hogy a «kiemelkedő zenei igényességgel, művészi érzékenységgel és példamutató közösségi összhanggal megvalósított előadásunkért« díszoklevéllel jutalmaztak – »Kiemelt arany« minősítéssel Az év kórusa kitüntető címet kaptunk. Végtelenül örültem annak, hogy a műsorunk elhangzása után a bírálóbizottság elnöke, Rápli Györgyi Artisjus- és KÓTA-díjas zenepedagógus, karnagy, vezető szaktanácsadó megkérdezte tőlem: »Laci, mi a titka annak, hogy így szól az énekkarod, hogy odaáll 51 gyerek és egy hangon, tisztán énekel?« Jólesett az elismerés, érdemes tovább dolgozni!”