Mosolyogva emlékeztek Berényi Beára

Az emlékkoncert dr. Ittzés Tamás meghitt gondolataival kezdődött. „Egy nagyon fontos, és mindenki tudja, hogy bizonyos szempontból igen szomorú estére gyűltünk itt össze – mondta a Kecskeméti Kodály Iskola főigazgatója, miután köszöntötte az intézmény Nemesszeghy Márta termében megjelenteket –, hiszen azt hiszem, hogy aki itt van, mindenki személyesen is ismerte Berényi Beát. Aki járt Kecskeméten koncerten, kizárt dolog, hogy ne hallotta volna őt fuvolázni, különösen férjével, Dratsay Ákossal együtt. Bea váratlan és korai halála késztette tisztelőit – természetesen elsősorban Ákost –, hogy végiggondolják, miként lehetne egy ilyen félbehagyott életutat valamiképpen folytatni, megőrizni és az emlékét az utókornak úgy örökül hagyni, hogy ne csak azt mondjuk, »Emléke a szívünkben örökké él!«, ami nyilván igaz. Valljuk be, bármennyire is spirituálisan szemléljük az életet, azért kellenek a materiális fogódzók, kellenek azok a dolgok, amiket láthatunk, megfoghatunk, ahova elmehetünk és ahol méltó módon tudjuk egy elhunyt emlékét ápolni. Kellenek a Berényi Bea-díjak, amelyek nemcsak az emlékezetben, hanem a később jövő generációk számára is nyilvánvalóvá teszik, hogy volt itt egy fontos tanárszemélyiség évtizedeken keresztül a Kodály Iskolában. És kellenek az emlékkoncertek, amelyeket Bea születésnapján rendezünk meg. Az ilyen alkalmakon rendszerint jó szórakozást szoktak kívánni, ennél én most egy kicsivel többet kívánok önöknek: méltó emlékezést és lelki feltöltődést!”

Ezt követően Dratsay Ákos lépett a mikrofon mögé, aki miután üdvözölte a széksorokban helyet foglalókat és köszönetet mondott dr. Ittzés Tamásnak a hangversenyt bevezető szavaiért, egy személyes kéréssel fordult a jelenlévőkhöz. „Azt szeretném, hogy ha ezek az alkalmak vidámak lennének, kedvesek lennének, mosolygósak lennének. Olyanok, hogy ha Bea itt ülne közöttünk, akkor jól érezné magát. Én nagyon remélem, hogy ez így is lesz – mondta a Kecskeméti Kodály Iskola művész-tanára, majd így folytatta. – Ehhez persze az is kell, hogy mi most itt szépen muzsikáljunk. Ami biztos, gyönyörű a műsor, olyan művekből áll, amelyeket ő nagyon szívesen hallgatna. Nagyon sok darab kötődik hozzá személyesen is, valamilyen módon az ő életéhez, az ő pályájához, és amíg ezek a koncertek menni fognak, és amíg én állíthatom össze a programot, addig mindig így is lesz.”

Elsőként két tanítványuk, Borsi Blanka, a Zeneakadémia elsőéves hallgatója és Csuvár Anna, a Kodály Iskola 12.-es szakgimnáziumi tanulója lépett színpadra – zongorán közreműködött Kuklis Richárd, aki szintén kodályos diák volt, 2024 szeptembere óta a Zeneakadémián folytatja tanulmányait. Előadásukban Gabriel Fauré: Siciliano című darabját hallgathatták a zeneszeretők. Ezt a művet a fuvolaművész házaspár gyakran szólaltatta meg együtt, amiként Dratsay Ákos fogalmazott: „Nagyon szerettük, a repertoárunkon volt, és ha egy szívhez szóló, szép, de nem túl szomorú darabot kellett játszanunk, akkor sokszor adtuk elő ezt.”

Ezután ünnepélyes percek, a Kecskeméti Kodály Iskoláért Alapítvány által egy évvel ezelőtt létrehozott  Berényi Bea-díj átadása következett. A neves fuvolaművészről elnevezett elismerést azoknak ítélik oda, akik az intézményben kiváló szakmai-művészi teljesítményt nyújtottak. S mivel a tavalyi, első emlékkoncert idejére még nem készült el az emlékplakett, ezúttal ketten is átvehették. Borsi Blankának és Csuvár Annának Rebek Anna, a Kecskeméti Kodály Iskoláért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Ittzés Tamás, a Kodály Iskola főigazgatója és Dratsay Dóra adta át – kisebb pénzösszeg és oklevél kíséretében – a Páljános Ervin szobrászművész által fölajánlott érmét (az alkotó lánya, Páljános Anna fuvolaművész korábban Berényi Bea tanítványa volt.)

Az emlékkoncert folytatásában a zene vette át a főszerepet. Az est fő szervezője, Dratsay Ákos Kodály-, Artisjus- és Prima-díjas fuvolaművész mellett két fővárosi előadó, Lakatos György Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas fagottművész és az oktatói tevékenységét a Kecskeméti Kodály Iskolában kezdő Kemenes András zongoraművész, valamint Dratsay Dóra (mezzoszoprán) lépett színpadra. Az ihletett hangulatban játszó muzsikusok Antonio Vivaldi, Wolfgang Amadeus Mozart, Wolf Péter, Pietro Mascagni és Camille Saint-Säens műveit tolmácsolták. Valamennyi produkció után méltán csattant föl a vastaps.

A hangverseny résztvevői a Berényi Bea-díj évenkénti kiadását adományaikat a helyszínen elhelyezett gyűjtőládába téve támogathatták. A nemes kezdeményezés számára fölajánlásokat a Kecskeméti Kodály Iskoláért Alapítvány számlájára való utalással (1172002-20310332) a későbbiekben is el lehet juttatni.