Napirenden a gyermekvédelem: a számok mögött emberi sorsokra hívták fel a figyelmet a közgyűlésen
A napirendi pont tárgyalása során elsőként Gyuris Dávid szólalt fel. A Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője úgy fogalmazott, a gyermekvédelemről szóló beszámoló valójában Kecskemét társadalmi állapotáról ad képet.
Gyuris Dávid kiemelte, hogy míg 2006-ban több mint 23 és fél ezer 0–18 év közötti gyermek élt Kecskeméten, addig 2025-re ez a szám 19 674 főre csökkent. Mint mondta, ez több mint 3800 gyermek „eltűnését” jelenti húsz év alatt, miközben továbbra is többen halnak meg a városban, mint ahányan születnek.
A képviselő szerint a jelentés egyszerre ad okot elismerésre és aggodalomra. Elismerően beszélt a bölcsődei dolgozók, gyermekjóléti szakemberek és családsegítők munkájáról, ugyanakkor hangsúlyozta, a családon belüli erőszakkal kapcsolatos adatok komoly figyelmeztetést jelentenek. „Amikor nő a családon belüli erőszak, amikor nő a gyermekvédelmi rendszer terhelése, akkor az mindig azt mutatja, hogy nő a társadalmi feszültség is” – fogalmazott.
A vitában felszólalt Dr. Siposné Bodrozsán Alexandra is, aki arról beszélt, egy ilyen előterjesztésben könnyű elveszni a számok között, ugyanakkor fontos látni, hogy minden adat mögött gyermekek és családok állnak. A Szövetség a Hírös Városért Egyesület tanácsnoka szerint a beszámoló egyértelműen megmutatja, milyen terhek nehezednek ma a családokra. Külön kitért arra, hogy egyre több szülő már 12–18 hónapos korban bölcsődébe íratja gyermekét, mert kénytelen visszatérni dolgozni.
Dr. Siposné Bodrozsán Alexandra ugyanakkor kitért a szünidei gyermekétkeztetésre is. Mint elhangzott, az önkormányzat a nyári szünet 49 munkanapján 150 gyermek számára biztosított napi egyszeri meleg étkezést. Szerinte ez azt jelzi, hogy továbbra is vannak olyan családok, ahol a nyári szünet legnagyobb kérdése az, jut-e minden nap meleg étel az asztalra.
A témához Kopping Rita is hozzászólt. Szerinte a gyermekvédelmi rendszer országos szinten is komoly kihívásokkal küzd, ezért új alapokra kell helyezni a működését.
Szemereyné Pataki Klaudia reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy több, a vitában említett terület állami hatáskörbe tartozik. „Mi abban tudunk lépni és hatékonyan lépni, ami önkormányzati feladat. A Szőlő utca és a nevelőszülő-hálózat nem a mi hatáskörünkbe tartozik” – mondta a polgármester.
A napirendi pont kapcsán Pászti András, a Gondoskodó Város Bizottság elnöke is felszólalt. Beszédében hangsúlyozta, a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést, és szerinte Kecskemét bölcsődei rendszere országos szinten is kiemelkedő.
Hozzátette, az önkormányzat az elmúlt években mintegy hétmilliárd forintot fordított a bölcsődék fejlesztésére, és szerinte a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek rendkívül nehéz, ugyanakkor példaértékű munkát végeznek.
Ezt követően Engert Jakabné elmondta, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek munkája rendkívül összetett és felelősségteljes.
A közgyűlés végül egyhangúlag, 17 igen szavazattal fogadta el az előterjesztést.
