"Nem vagyok gyilkos!" - Tagad a vádlott a Till Tamás-ügyben, tárgyalás következik
Feszült pillanatok játszódtak le a tárgyalóteremben. A 2000-ben eltűnt, majd huszonnégy évvel később holtan előkerült bajai kisfiú, Till Tamás ügyében április 29-én, szerdán tartotta meg az előkészítő ülést a Kecskeméti Törvényszék. A tanácsot Czakkerné dr. Pásztor Anita Irén vezette, a vádlott, F. János pedig már az elején jelezte: fellebbezést nyújt be, amelyet a bíróság a Szegedi Ítélőtáblához terjeszt fel.
Az előkészítő ülésen a vádlott kérte a vádirat ismertetését. Az ügyészség tájékoztatása szerint F. János fiatalkorúként, egy bajai tanyán dolgozott, amikor felfigyelt a kerékpárral arra haladó, 11 éves Till Tamásra. A vád szerint a fiút egy épületbe csalta, ahol rátámadt. A sértett egy ütés következtében összeesett, ezt követően a vádlott - a következményektől tartva - több alkalommal megszúrta egy éles eszközzel, majd további sérülést okozott neki a tarkóján. Tamáska a helyszínen életét vesztette. F. János a holttestet ezt követően a tanya egyik, betonozásra előkészített részébe vitte, a homokba temette, majd később a területet lebetonozták. A szakértői megállapítások alapján a sértett több súlyos sérülést szenvedett, köztük bordatörést, koponyaűri vérzést és csontsérüléseket.
A bűncselekményt aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésként minősítették. Az ügyészség beismerés és a tárgyaláshoz való jogról való lemondás esetén 15 év fegyházbüntetést, és 10 év közügyektől való eltiltást indítványozott.
A tárgyalóteremben jelen volt a Till család is. A szülők számára megrázó volt a találkozás.
A vádlott, F. János az előkészítő ülésen azonban nem ismerte el bűnösségét. Azt állította, hogy nem ő követte el a gyilkosságot, és korábbi vallomását kényszer hatására tette. Úgy fogalmazott, „Nem vagyok gyilkos, ezt pedig a rendőrök és az ügyészek is tudják. Egy színlelt elfogásnak lettem az áldozata. Megfenyegették az egész családomat. Gyakorlatilag rákényszerítettek arra, hogy vállaljam magamra.”
A tárgyalóteremben F. János többször is élesen reagált, vitatta a vádakat, és indítványok sorát nyújtotta be, valamint különös eszmefuttatásba kezdett.
A vádlott az ülésen további, az ügyön túlmutató állításokat is megfogalmazott, amelyekben más bűncselekményekre és feltételezett érintettekre utalt. Mint mondta, ezenkívül még 16 másik gyilkosságról is tud, de nem ő az elkövető.
A gyilkosságokat és szexuális bántalmazásokat szerinte politikai és egyházi felsővezetők követték el bicskei, nyíregyházi és miskolci gyermekotthonok lakóival szemben. „Ezek a gyerekek plébániák környékén vannak elásva” - bizonygatta F. János, aki maga is állami gondozásban nőtt fel, 10 éves koráig nevelőszülőknél élt, majd a bajai gyermekotthonba került.
A vádlott azt állította, nagyjából 230 fotóval és videóval tudja bizonyítani, hogy igazat mond. Szerinte azért tartják másfél éve fogva, hogy ne állhasson szóba a médiával. A férfi politikai áldozatnak tartja magát. Azt is közölte, azért nem adja át egyelőre bizonyítékait, mert nem tudja, hogy kiben bízhat és kiben nem. „Ha nyilvánosságra hozom a bizonyítékokat, lángba fog borulni az egész ország -hangsúlyozta a vádlott.
F. János ugyanakkor azt kérte, hogy vessék alá poligráfos vizsgálatnak, amely igazolni fogja, hogy a vád hamis. Állítása szerint a bűncselekmény idején nem is tartózkodott a helyszínen.
A sértetti képviselő szerint a férfi minden eszközt bevet.
A család számára azonban nemcsak a jogi eljárás, hanem az emlékek is fájdalmasak. A szülők szerint fiúk állatszerető, életvidám gyermek volt, aki erdész szeretett volna lenni.
Mivel a F. János nem tett beismerő vallomást, a bíróság tárgyalás kitűzéséről döntött. Az eljárás 2026. június 17-én folytatódik, amikor a vádlott kihallgatásával kezdődik a bizonyítási eljárás, majd meghallgatják a sértett édesapját. A következő napon további tanúk meghallgatása várható. A Till család kijelentette, minden tárgyaláson ott lesz.