Ötféle bábtechnikával elevenednek meg Mátyás király meséi a Cirókában
– Örömmel fogadtam el a Ciróka felkérését arra, hogy készítsek egy iskolásoknak szóló egész estés előadást Mátyás király meséiből. Veres András dramaturggal újraolvastuk a legkülönbözőbb forrásokban fellelhető történeteket, a népmeséket, a műmese feldolgozásokat, sőt a legendáriumokat is fellapoztuk a felnőtteknek szóló változatokról. Ezután kellett eldöntenünk, hogy a sok-sok történetből, számunkra, mi a fontos, és mit adhatunk át ebből a gyerekeknek. Végül arra építettük az előadást, hogy Mátyás álruhában járja az országot, mindig ott bukkan fel, ahol valamilyen jogtalan dolog, igazságtalanság, nyerészkedés történik. Ő, mint egy felettes erő, mindig a jó oldalra áll, igazságot tesz, helyrebillenti a dolgokat. A róla szóló mesékben alapvetés., hogy a jóság, a becsületesség és az igazságosság érték, elnyeri méltó jutalmát. Ezek a történetek nemcsak példát mutatnak, de tele vannak izgalmakkal és sok-sok humorral. Négy hosszabb és egy rövid mesét szőttünk egybe, és egy kerettörténetet is kitaláltunk hozzájuk.
– Kinek a tolmácsolásában láthatjuk majd Mátyás meséit?
– Fontos kérdés volt számunkra, vajon ki az a hiteles szemtanú, akitől érdekes lenne hallani ezeket a jól ismert történeteket. Végül az udvari bolondokra esett a választásunk. A bolondok a korszak nagyon izgalmas egyéniségei voltak. Kicsit művészek és viccmesélők is egyben, akik egyszer cirkuszi mutatványokat adtak elő, máskor komoly ügyekben adtak tanácsot a királynak. Az uralkodó bizalmasaiként sokszor melléjük is temették őket. Arra jutottunk, onnan induljon az előadás, hogy Mátyás már nem él. Hű társa Boldi, az udvari bolondja, aki minden kalandban ott volt vele, magára maradt, unalmassá, kiüresedetté vált számára a világ. Így aztán összepakol, és készül elhagyni a palotát. Kifelé menet azonban a palota folyosóján összefut az új uralkodó most érkező udvari bolond-jelöltjével, Esztivel. Beszélgetni kezdenek, Boldi pedig kimeséli magából az emlékeit, amelyeket nagy utazóládájában cipel magával. Boldi a maga szubjektív módján meséli el, amit átélt, az ő szemszögén keresztül ismerhetik meg a gyerekek Mátyást, a királyt. A mesélésben nagyon jó hallgatóságra, sőt társra talál Eszti személyében, aki beáll, hogy eljátssza vele a történeteket. Közös játékukból elevenednek meg Mátyás király meséi. Végül pedig, amikor ott állnak ennek a tudásnak a birtokában, el kell dönteniük, mit is kezdjenek az életükkel.
– Milyen bábtechnikák segítenek életre kelteni a meséket?
– Fontos cél volt, hogy Mátyás változatos megjelenése bábos nyelven is a sokszínűséget tükrözze. Éppen ezért ötféle bábtechnikát használunk az előadásban. Mátyás hol marionettként, hol kesztyűs bábként, máshol muppet figuraként, asztalra tehető síkbábként vagy épp ujjbábként jelenik meg. A színészek számára ez nem kis feladat, hisz szinte a teljes bábos technikai arzenált fel kell vonultatniuk. A cél egyrészt az, hogy mindegyik technika megmutassa magát, dramaturgiailag pedig az, hogy szemléltessük, Mátyás bárhol, bármilyen formában felbukkanhat.
– Hogyan született meg az előadás látványvilága?
– Michac Gábor az előadás tervezője, akinek a legnagyobb kihívása az volt, hogy egy nagy ládába kellett mindent belesűrítenie. Ez az a láda, amivel Boldi elindult a palotából. Belepakolta addigi életét, emlékeit, a sok-sok történetet, amelyek bábok formájában fognak előbújni, életre kelni. A ládának úgy kell csukódnia, nyílnia, folyton változni, hogy minden bábtechnikához színpadként szolgálhasson, különböző tereket adjon a mesékhez, amelyekhez Pilári Áron írta a zenét. Most kezdett kiszínesedni a díszlet, aminek nagyon örülünk, mert igazán gyönyörű lesz.
– Hogy telt a próbafolyamat?
– Január 6-án kezdtük a próbákat, már csak a pontosítások vannak hátra, és szükség van egy nagyon erős begyakorlásra, ami biztonságot nyújt a színészek számára. A technikák váltogatásának ugyanis olyan jól kell mennie, hogy ne vegye el a koncentráció a játéktól való örömöt. Szekeres Máté és Dupák Fanni ketten több mint 15 karaktert alakítanak. Nagy kihívás volt számunkra, hogyan is lehet ennyi szereplőt különböző módon megszólaltatni. Ráadásul Fanninak egy extrán nehéz feladattal is meg kellett küzdeni, ugyanis ő fiú karaktert is játszik. Feltártuk a különböző karakterek személyiségét, hangját, beszédstílusát és mozgását, majd ezeket hozzárendeltük az adott bábtechnikához. Ez egy jó hangulatú, közös alkotómunka volt, ami a színészek improvizációjának is teret adott. Mi nagyon élveztük a próbákat, bízunk abban, hogy a gyerekek is örömmel fogadják majd az előadást.
