Permetezés kontra természetvédelem: nagy vita alakult ki a kecskeméti szúnyoggyérítés körül

Július közepén fellángoltak a viták a kémiai szúnyoggyérítés körül Kecskeméten. Sokan tiltakoznak a hatósági permetezések ellen, míg a katasztrófavédelem szerint a kijuttatott szerek nem veszélyesek. De vajon mit mond a tudomány? A KTV szerkesztője, Molnár H. Boglárka ennek utána járva beszélgetett Vajda Zoltánnal, a Kiskunsági Nemzeti Park biológusával, aki határozottan az ökológiai szemléletű védekezés mellett tette le a voksát.

A kémiai gyérítés árnyoldalai: Mit rejt a permetfelhő?

A biológus határozott „nemnel” felelt arra a kérdésre, hogy kell-e folytatni a hagyományos, vegyszeres szúnyogirtást. Bár a hivatalos tájékoztatások szerint a porlasztott szer a melegvérűekre ártalmatlan, és csak a rovarokat célozza, a szakember intő jelekre hívta fel a figyelmet.

• A pillanatnyi hatás ára: A vegyszer csak a kijuttatás pillanatában hatásos azokra a rovarokra, amelyeket közvetlenül elér. Ha egy szúnyog egy nagyobb levél mögé bújik, sértetlen marad, miközben rengeteg hasznos rovar elpusztul.
• Az elgondolkodtató óvintézkedések: Érdemes belegondolni abban, hogy a lakosságot arra kérik: a permetezés idején csukják be az ablakokat, és vigyék be a gyerekjátékokat. Ez önmagában is felvet bizonyos kérdéseket a szerek ártalmatlanságáról.
• A DDT-párhuzam: Vajda Zoltán emlékeztetett arra, hogy a történelem során a csodaszernek kikiáltott DDT-ről is azt hitték, hogy tökéletes és veszélytelen, aztán évtizedek múlva derültek ki a súlyos, rákkeltő és környezetromboló hatásai. Magyaroroszágon a világon elsők között, 1967-ben tiltotta be a forgalmazását és felhasználását.

„A koktélhatás ki tudja, mikor jelentkezik? Az ember élete során sokféle vegyszerrel találkozik. Nem kizárt, hogy a most ártatlannak számító permetezőszer találkozik például akár egy parfüm alkotórészével, amely felborzolhatja az immunrendszert, allergiát vagy hosszú távon akár rákkeltő hatást is kiválthat” – fogalmazott a szakember.

Döbbenetes arányok: ezer ártatlan rovar egyetlen szúnyogra

A kutatási adatok szerint a kémiai gyérítések során pusztító arányok alakulhatnak ki: egyetlen elpusztult szúnyogra akár 100, rosszabb esetben 1000 egyéb elpusztult rovar is juthat. Ezzel szemben a biológiai irtás sokkal célzottabb és környezetbarátabb megoldás: egy baktériumból kivont fehérje jut be kizárólag a lárvákba, megkímélve a környezet többi lakóját. A biológus hangsúlyozta, hogy a kémiai permetezést érdemes lenne pédául a franciaországi modellhez hasonlóan, szigorúan lokálisan – például egy-egy szubtrópikus betegséget (tigrisszúnyog által terjesztett kórképeket) hordozó eset 300 méteres körzetében – lenne szabad alkalmazni a méhek és lepkék védelmében.

Hogyan védekezhetünk okosabban otthonunkban?

A szúnyogok elszaporodásához nem is kell feltétlenül nagy folyó vagy tó; elegendő egy-egy kisebb nedves gödör, egy madáritató vagy egy konzervdoboz, amelyben pár deci víz áll. Vajda Zoltán szerint a lakosság saját maga is rengeteget tehet a vérszívók ellen:

1. A pangó vizek felszámolása: Ha az udvarokban megszüntetjük a vizes élőhelyeket, akár 90 százalékkal is csökkenthető a szúnyogok létszáma.
2. Hordók és itatók kezelése: Az esővízgyűjtő hordókat fedjük le, a madáritatók vizét pedig naponta cseréljük ki.
3. Természetes szövetségesek: Szereljünk fel szúnyoghálókat, és tűrjük meg a denevéreket a környezetünkben, amelyek éjszakánként akár több száz vagy ezer vérszívót is képesek elfogyasztani.

Szakmai kontrollra lenne szükség

A szakember végezetül aláhúzta: mindenekelőtt monitoringra (állapotfelmérésre) lenne szükség. Jelenleg ugyanis gyakran anélkül indítják el a permetezést, hogy pontosan vizsgálnák a szúnyogok és lárvák aktuális populációját. Ha a lakosság összefog az élőhelyek felszámolásában, a hivatalos szervek pedig a jól lokalizálható vizekre korlátozzák a biológiai védekezést, Kecskeméten is hatékonyan, mégis környezetbarát módon lehetne kordában tartani a szúnyoginváziót.