Ráncba szedett viseletek – szakmai nap a Népi Iparművészeti Gyűjteményben

2026. 04. 14., 16:47
Ráncba szedett viseletek címmel április 11-én szakmai napot rendezett a Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteményében. A találkozó témája ezúttal a matyó viselet volt.
A galéria 13 képet tartalmaz

Negyedik alkalommal tartott viseletkészítő szakmai napot a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület, ezúttal a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteményében. A korábbi alkalmakat a kiskunhalasi Csipkeházban rendezték, ahol feldolgozták a kalocsai és a széki viselet aktuális tudnivalóit, és a modern viseletekkel is behatóan foglalkoztak. A kecskeméti szakmai napon ezúttal a matyó viselet került terítékre, többféle nézőpontból is.

Elérkezünk a mai napon a matyó viseletekig, amikor is bemutatjuk a hagyományost is, illetve nagyon fontos, hogy bemutathassuk azt is, hogy a hagyományból hogy lesznek ma használható darabok, ami nyilván fontos a fennmaradás szempontjából, a ma használhatóság szempontjából 
— mondta Berei Andrea, a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület elnöke.

Az esemény kezdetén nyitották meg Szabó Árpád viseletkészítő, pliszírozó népi iparművész, MMA ösztöndíjas május végéig látogatható kiállítását. A rendkívül igényes tárgyakat felsorakoztató kiállítást Kocsis-Szabó Zsuzsanna etnográfus, a Népi Iparművészeti Gyűjtemény vezetője nyitotta meg. Viszóczky Ilona, a miskolci Hermann Ottó múzeum etnográfusa a matyó viseletek változásait mutatta be a 20. század első felében – Mezőkövesd, Szentistván és Tard településeken. Matyóföldi viselet bemutatót tartott Kutás Marietta néprajzkutató, a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársa. Délután Molnár-Madarász Melinda, Meyke öltözéktervező iparművész ismertette a matyó motívumkincs továbbélésének példáit mai ruhadarabokon, majd kerekasztal-beszélgetésben keresték a választ a résztvevők arra, vajon miért annyira népszerű ma is a matyó.