SG Kecskemét Futsal: racionális keretek között dolgozunk tovább
– Történelmi szezont zártak, ezüstérmesek lettek az NBI-es futsal-bajnokságban. Hogyan látja ezt a sikert másfél hónap elteltével?
– Sokan azt gondolják, és erről sok visszajelzést is kaptam, hogy ez természetes, mármint a bajnoki döntő, és az ezüstérem, hiszen igazán jó játékosokból állt a csapat. Én ezt máshogy látom. Ez egy nagyon fiatal, rutintalan csapat volt, és tavaly nyáron is ezt fogalmaztuk meg a szakmai stábbal: tanulni, tanulni és fejlődni! Ezt a csapat maradéktalanul, egytől egyig, minden játékos, stábtag teljesítette. Óriási büszkeség ez a számomra, hogy ilyen fiatal átlagéletkorú csapattal oda jutottunk, ahova, és újfent köszönettel tartozom mindenkinek, akik ebben segítettek minket! Felejthetetlen évad volt, de nem megismételhetetlen.
– Sokan gratuláltak, vagy volt akitől várta, de elmaradt?
– Bármilyen csapatsportágban, pláne, ha első osztályú csapatsportágról beszélünk, bajnoki döntőt, érmet elérni úgy gondolom igen nagy dolog. Megszámolni sem tudom, mennyien gratuláltak, akár írásban, akár személyesen. Újfent csak megköszönni tudom, hiszen egy picit úgy éreztem, hacsak pár napig is, hogy valami igazán jót tettünk, ha másért nem, a mosolygós, önfeledt szurkolók miatt is. Ám sajnos igen, ahogy van napos oldal, ott van árnyoldal is. Voltak olyanok, akiktől vártam volna pár szót, vagy csak egy fejbiccentés, de sajnos ezek elmaradtak. Az irigység, féltékenység igen rossz emberi tulajdonság, még a sportban is, de a tudatlanságot is ide lehet sorolni. Ebben talán én is hibás vagyok, a futsal népszerűsítésért, ismertségéért, a futsal fontosságáról, annak alkotó erejéről nekem is többet kellett volna mondanom, írnom korábban.
– Kajtár Mátyás kecskeméti nevelésű sportolóként érdemelte ki az MLSZ-től az év felfedezettje címet. Mi a véleménye róla?
– Ez egyenértékű az én megítélésem szerint azzal, hogy a felnőtt csapat ezüstérmet szerzett. Most egy picit tekintsünk el Matyi személyétől, mert itt akár bármelyik gyermek is állhat, ha megvan benne a megfelelő alázat és szorgalom! Egy kecskeméti fiatal, kecskeméti felnőtt élsportban emelkedett ki! Ugye nem kell tovább hangsúlyoznom milyen értéke van ennek a kettős kapcsolatnak! Ne feledjük, csapatsportról, csapatban gondolkozva kell fejlődnünk, de most hirtelen nem tudnék sok kecskeméti sportolót úgy kiemelni, hogy Kecskeméten nevelkedett és a felnőttek világában, országos díjban részesült, mint kecskeméti mezben sportoló. Évek óta azt hallom mindenhonnan, milyen fontos az utánpótlás nevelése, és mégis a mi kis futsal közegünkben értünk el kézzel fogható eredményeket ezen a téren. Nem fogunk itt megállni, köszönhetően a kiváló szakmai stábnak. Hiszem, hogy az utánpótlás nevelés is akkor lesz sikeres, ha megfelelő emberek, a megfelelő helyen dolgoznak.
– Rövid pihenője volt csak a csapatnak, mert július 10-én újra edzésbe állnak. Gondolom Ön sem pihenhetett, hiszen ilyenkor kell megalapozni a következő szezon hátterét. Milyen háttérmunka zajlott?
– Igen, a srácok július 10-én találkoznak, és vetik bele magukat a kőkemény munkába. Ahogy mindig is fogalmaztam, amikor a játékosok és a szakmai stáb pihen, mi vezetők dolgozunk. Semmivel sem volt könnyebb ez az időszak, mint az eddigiek. Hiszen ebben az 1 hónapban nemcsak a jövő csapatát kellett felépíteni, hanem gazdaságilag is biztos lábakra kell állítani a klubot. Van egy fő filozófia, amiből nem engedek, mi nem vagyunk egy gazdag klub, mi nem dúskálunk sem a valós, sem a virtuális pénzekben, tavaly nyáron lefektettem egy szigorú tervet, amit mindenki akkor elfogadott, legyen ez játékos, vagy szakmai stábtag. Ez pedig az, hogy racionális pénzügyi keretek között, minél több fiatal játékost fejlesszünk, adjunk nekik lehetőséget a fejlődésre, és mindamellett párhuzamosan a csapat is fog fejlődni. Tavaly sem volt elvárás a bajnoki döntő, habár a srácok teljes mértékben megérdemelték azt. Már tavaly nyáron is az elképzelést az volt, hogy egy fiatal csapat 2-3 év alatt érjen össze, hogy valóban vérmes reményeink legyenek az éremszerzésben. Ehhez a filozófiához tartom magam továbbra is. A csapatot sikerült egyben tartani, ami már magában nagy tett, de hiszem, hogy az idősebb, rutinosabb játékosok mellett a fiatal csikók nagyszerű kombinációt alkotnak majd, és a kecskeméti szurkolók hasonló sikereknek örülhetnek majd, mint a tavalyi évadban. Ebből kifolyólag még mindig nem ígérhetek újabb bajnoki döntőt, de hogy megalkuvás nélküli lesz a játékunk, azt biztosan állíthatom.
– Az ezüstérem megszerzésével az ázsiója is megnőtt a csapatnak. A támogatók körét sikerült-e bővíteniük?
– A futsal az elmúlt években kezdett magának utat törni a népszerűség színpadán, de még mindig nagyon gyerekcipőben járunk. Hogy ki, vagy kik ebben a hibásak, hogy ez ilyen lassan halad, ez felvethet egy újabb beszélgetést a részemről. Ám valóban, mintha az eredményesség relevanciájában megmozdult volna valami a támogatók körében. Nem lehet elégszer megköszönni azoknak a támogatóknak, akik már 4-5 éve mellettünk vannak, és segítik a céljainkat. Ők azok, akik jóban rosszban, de megszeretve a klubot és a futsalt, a végsőkig kitartanak mellettünk. Vannak olyan barátok mellettünk, akik ugyan még csak ismerkednek a sportággal, de a segítőkészségük megkérdőjelezhetetlen. Szeretném hangsúlyozni, hogy az SG Kecskemét nem dolgozik nagy büdzsével, nincs is rá lehetősége, és a többi csapatsportág közül is talán a legkisebb költségvetésből működik. Ha valaki azt gondolja, hogy egy olyan városban, ahol nagy multicégek és azoknak beszállítói tevékenykednek, ott a sportklubok dúskálnak az anyagiakban, hát el kell, hogy szomorítsak mindenkit…
– Két érkező és egy távozó lett bejelentve eddig az SG Kecskemétnél. Várható még változás?
– A fiatalok fejlesztésének koncepciója beleillik a két érkező vonatkozásában is, hiszen Csikós Erik és Sallai Bence és fiatal játékosok, az ő fejlődésük prioritás a felnőtt csapatnál. Az átigazolási időszak augusztus 31-el zárul, addig még nagyon sok minden megtörténhet, de a csapat 99%-ban készen van!
– Milyen reményekkel vágnak neki a 2024/25-ös évadnak?
Az alap célkitűzés a felsőház kiharcolása. Nem is szeretnék tovább előre szaladni ebben a témakörben. Ez a csapat, azaz a tavalyi csapat már bizonyította, hogy ott a helye a legjobbak között, szerintem ez nem lehet kérdés. Az ellenfelek is sokat dolgoztak a nyáron a háttérben. Nem kétlem, hogy egy Veszprém, Nyíregyháza, Berettyóújfalu és természetesen a Haladás kimagaslóan erősségei lesznek a jövő bajnokságának, és akkor még nem beszéltünk a többi fellegvárról, mint a Nyírbátor, Debrecen, Aramis, Újpest. Egy nagyon kiegyenlített bajnokság elé nézünk, ahol elsődleges célunk az első hatba kerülés, utána pedig már bármi lehetséges, és persze mindennek az ellenkezője is.