Több mint 57 milliárd forintos országos fásítási és települészöldítési programot jelentett be a kormány. A következő négy évben legalább 12 millió facsemete elültetését tervezik, emellett új közparkok kialakítására és a meglévő zöldfelületek fejlesztésére is lehetőség nyílhat. Kecskeméten azonban a fásítás több évtizedes múltra tekint vissza. A városban az elmúlt hét évben jelentősen nőtt a fák száma, miközben a klímaváltozás miatt a telepítési és erdőkezelési módszerek is átalakulnak. Győri András önkormányzati főtájépítésszel beszélgettünk.
A galéria 10 képet tartalmaz
Kecskeméten a fásítás története jóval korábban kezdődött, mint a most meghirdetett országos program. A homokos talaj, a szél és a szárazság miatt a növényzet telepítése már a város fejlődésének korábbi időszakaiban is fontos szerepet kapott. A szőlő- és gyümölcsültetvények, a véderdők, majd a belterületi fasorok egyaránt hozzájárultak a környezeti adottságok kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez. Az elmúlt évtizedekben pedig az ipari fejlődés is új szempontokat hozott a városi zöldfelületek alakításában.
— A kecskeméti fásítás története jelentős múltra tekint vissza. Kezdve azzal, hogy eleink azt tapasztalták, hogy a város ki van téve a homoknak, a deflációnak, a szél okozta problémáknak, és ezért a város környezetében szőlőskerteket, gyümölcskerteket és fásított területeket telepítettek, hoztak létre pont a védelem szempontjából. Ez a fajta védelmi szempontú fásítás Kecskemétnek egy alap zöldfelületi motívuma, egy nagyon fontos történeti értéke. Ez folytatódott a későbbiekben a város belterületi utcáinak a fásításával, hiszen azért Kecskemétre mindig jellemző volt az aszály, a meleg, ha ezt váltották is időnként csapadékosabb időszakok. Az alföldi városokra általában jellemző, de Kecskemétre különösen, hogy az utcák jelentősen fásítottak. Ez volt a második nagy hulláma a város fásításának, az utcafásítások, amit a mai napig igyekszünk fenntartani
— nyilatkozta Győri András önkormányzati főtájépítész.
”
A ’70-es, ’80-as évek jelentős erdőtelepítései közé tartozott a Milliomodik Hektár Emlékerdő létrehozása is. A lakóterületek mellett véderdők létesültek, az utóbbi években pedig újabb közterületi és intézményi fásítások valósultak meg. Míg 2019-ben mintegy 65 ezer fát tartottak nyilván ezeken a területeken, 2026-ra számuk elérte a 86 ezret. Ez több mint húszezer fás növekményt jelent. A fejlesztések között szerepel a Károly Róbert körút, ahol több száz fát ültettek el, valamint az 52-es főút négysávosításához kapcsolódó fásítás. Utóbbihoz kapcsolódóan a Széchenyivárosban is mintegy ötszáz fát telepítettek pótlásként. A munkában azonban nem csak az önkormányzat vesz részt.
— Meg kell említenem azonban még a civil kezdeményezésre történt fásításokat is, hiszen ezeknek a darabszáma is nagyon jelentős. Az erdészeti, tehát egész apró facsemetéket is beleértve százezres nagyságrendnél járunk jelenleg a civil kezdeményezésre ültetett fáknál. Ilyen például az Erdőpark, közel 40 ezer darabos facsemetével, és meg kell említenünk még a céges támogatások, fásítási programok kapcsán elültetett fákat is, hiszen vannak olyan vállalkozások már Kecskeméten, akik felismerték a fásítás jelentőségét
— mondta a főtájépítész.
”
A vállalkozások saját területeiken és közterületeken is részt vesznek a fásításban. A város ipari fejlődésével a zöldfelületek környezetvédelmi szerepe is felértékelődött. Az elmúlt években emellett klímavédelmi védőfásításokat is végeztek: 2022-től mintegy húszezer facsemetét ültettek el ilyen céllal. A modern erdőkezelési szemlélet kialakításában Szabó Lajos korábbi erdészeti szakirányító is szerepet vállalt. Az új módszerekre azért van szükség, mert a Homokhátságon a csapadékhiány és a talaj vízmegtartó képességének hiánya különösen megnehezíti a fák fennmaradását.
— Nagyon fontos, hogy a klímaváltozás kapcsán teljesen új szemléletet kell bevezetni. Ez egy óriási kihívás, és ráadásul Kecskemét egyfajta kísérleti területének is tekinthető az országnak, hiszen a város kitettsége jelentős a klímaváltozás kapcsán. A talajaink ugye könnyen vízáteresztő, jó vízáteresztő, nem víztartó homoktalajok, és a napsütéses órák száma rendkívül magas, az aszályhajlam nagyon nagy. Így például a modern szemléletű erdőkezelési programunk az arról szól, hogy megpróbáljuk az erdőállományt folyamatosan fenntartani, tarvágásokat nem alkalmazni, vagy nagyon minimális mértékben alkalmazni. A folyamatos erdőborítottság érdekében egyfajta mikrovágások és alátelepítések formájában történnek a fásítások. Ez egy kísérleti folyamat, az első eredmények viszont biztatóak
— tette hozzá Győri András.
”
Az alátelepítés során az új facsemeték a meglévő, idősebb fák árnyékában fejlődhetnek, ami kedvezőbb feltételeket biztosíthat számukra. A szakemberek szerint azonban a jövőben önmagában a megfelelő ültetési módszer sem elegendő. A víz megtartása legalább ilyen fontos. Ebben szerepet kaphat a talaj takarása, a mulcsozás, de akár a városi tisztított szennyvíz megfelelő utótisztítást követő hasznosítása is.
— A facsemeték nagy része az eleve árnyékolt erdőben, idős fák környezetében jól meg tud maradni, és ehhez viszont társítanunk kell most a következő időszakban már a vízmegtartást is, hiszen ha nincs víz, akkor nincs faállomány. Az országos programok is erről szólnak most, hogy olyan módon telepítsünk faállományokat hogy gondoskodjunk a fenntarthatóságukról, a vízmegtartásról. Ilyen vízmegtartási intézkedés a fenntarthatóság kapcsán a talaj takarása, a mulcsozása, de adott esetben a városi tisztított szennyvíznek a visszafordítása a város területére. Egyfajta utótisztítás szükséges, és a faállományok, különösen véderdei faállományok, nagyon jól öntözhetők ezzel a tisztított szennyvízzel is.”
— mondta a főtájépítész.
”
A megváltozott éghajlati viszonyok a fafajok kiválasztását is befolyásolják. Az őshonos fajok, például a kocsányos tölgy, a vénic-szil, a kislevelű hárs és a gyertyán továbbra is fontosak, ugyanakkor egyes fajok már nehezebben viselik a helyi körülményeket. Ezért a városi fásítások során más, szárazságtűrő fajok alkalmazása is előtérbe kerül.
— A fafajták tekintetében azt el lehet mondani, hogy az őshonos fajták, kocsányos tölgytől kezdve a vénic-szilig, a kislevelű hárs, a gyertyán, és így tovább már sok ezer éve bizonyítottak. Azt gondolom, hogy továbbra is bázisát képezik a növénytelepítésnek az őshonos fajok, viszont van ezek közül néhány, amelyeket a tapasztalatok azt mutatják az elmúlt években, hogy nem biztos, hogy ültetni fogunk. Ezek helyett viszont városi körülmények között mindenképpen gondolkodunk idegenhonos, szárazságtűrő és egyébként szintén kipróbált, jól bevált fafajok alkalmazásában. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a japánakác, a platán, illetve a lepényfafajták például.
— hangsúlyozta Győri András önkormányzati főtájépítész.
”
Kecskemét korábban is részt vett országos fásítási kezdeményezésben. A 2022-es Városfaprogram keretében beszerzett fákat többek között a Margaréta buszfordulónál, a Nyíri úton és a Serfőző utcában ültették el. A főtájépítész szerint ezek a fák ma is megvannak és fejlődnek. A most meghirdetett országos fásítási és települészöldítési program újabb lehetőséget jelenthet a város számára. Győri András elmondta, Kecskemét készül a pályázatra. A cél továbbra is a meglévő faállomány megőrzése, az új telepítések folytatása és a változó éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó zöldfelületek kialakítása.
