Szeptember 12. csütörtök, Mária

Szőlő, bor, gabona – A Kárpát-medence kincseiről Kecskeméten

2024. 08. 23., 18:16
Konferenciát és bemutatót szerveztek ma (péntek) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének Kecskeméti Kutató Állomásán „Alföldi kenyér, szőlő és bor – A Kárpát-medence kincsei” címmel. A rendezvény immár 21. éve tartja össze a borászokat, szőlőnemesítőket, gabonakutatókat és -nemesítőket. A rendezvény célja bemutatni a szőlészet-borászat, illetve a gabonakutatás területén elért eredményeket.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 13 képet tartalmaz

Újra benépesült a Katonatelepen található Mathiász-telep. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete 21 alkalommal rendezte meg ma az "Alföldi kenyér, szőlő és bor – A Kárpát-medence kincsei" című szakmai konferenciát és termékbemutatót az intézet Kecskeméti Kutató Állomásán.

- A szőlő, a bor, a kenyér mind-mind a bibliai idők óta nagy ajándékai az emberiségnek, és a mai napig összetartják ezeket a rendezvényeket, embereket, a munkának a szeretetét. Most hazai és határon túli vendégekkel szeretnénk bemutatni ezeket a kincseket. A Gabonakutató Zrt., az egyetem és a ZKI részéről, hogy ezt a nagyközönség is láthassa
— mondta a Kecskeméti Médiacentrumnak dr. Oláh Róbert, a MATE SzBI, Kecskeméti Kutatóállomás vezetője.
”

Olyan szőlő fajtákat mutattak be a konferencián, amelyek Magyarországon még nem terjedtek el. Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester az esemény előtt arról beszélt, hogy „a keresztény vallás számára a kenyér és a bor együtt nagyon nagy szimbolikával rendelkeznek, és az itt élők kultúrájában is nagy szerepet játszanak. A szőlő is és a gabona is kötődik Kecskeméthez, például itt nemesítette ki dr. Kiss Árpád a triticale-t.

- Tudjuk, homoktalajokon elsősorban a rozs termeszthető, de keresztezve a búzával így egy olyan gabonaféleség állt elő, ami az emberiség számára nem itt, Magyarországon, hanem például Kárpátalján is nagyon-nagy jelentőséggel bír. A homok, amit említettem egyben a szőlőnek is a hazája, hiszen akkor, amikor volt a filoxéra vész, egyedül a homoki szőlők maradhattak meg
— hangsúlyozta szerkesztőségünknek prof. Dr. Stachó-Pekáry István, alpolgármester.
”

Az érdeklődő szakemberek információkat kaphattak egyebek mellett a perspektivikus szőlőfajtákról, a legújabb borászati technológiákról, valamint arról, hogy milyen okok állhatnak gabonákkal szembeni érzékenység hátterében. Az eseményen termékbemutatóra- és kóstolóra került sor, a rendezvény pedig a termények megáldásával zárult.