Táj és ember – Kecskemét történetét tárja fel az új néprajzi kötet

A Cifrapalotában mutatják be Kecskemét város néprajzi monográfiájának első kötetét, amely a Táj és ember címet viseli. A 2014-ben elindított, több mint egy évtizedes kutatómunka eredményeként megszületett mű gazdag képanyaggal és közérthető stílusban vezeti végig az olvasót a homoki táj sajátos világán és az itt élő emberek mindennapjain. Feltárja, miként alakította a természeti környezet az életformát, a gondolkodásmódot, az ünnepek rendjét és a helyi hagyományokat.

Elsősorban az volt a célom, hogy a kecskeméti születésű, a városban élő vagy innen elszármazott szakemberek vállaljanak aktív szerepet a tanulmányok elkészítésében és ezt a célt szerencsére sikerült is elérni. Közben magam is meglepődtem, mennyi etnográfus és történész végzettségű kutatószakember kapcsolódik Kecskeméthez” – fogalmazott Dr. Bereznai Zsuzsanna etnográfus.

A régóta várt, hiánypótló munka tudományos alapossággal készült, ugyanakkor szélesebb közönség számára is könnyen befogadható. Az első fejezet többek között magát a földrajzi környezetet, majd az ember által megépített tájat mutatja be.

„Áttérünk magára a kecskeméti ember bemutatására. Az első tanulmányt Farkas Gyula antropológus írta, A kecskeméti ember biológiai antropológiai tulajdonságairól címmel, amely a városban és a környékén élők antropológiai jellemzőit tárja fel. Ezt követi az egyik leghosszabb fejezet, Novák László munkája, aki Kecskemét társadalmát mutatja be a középkortól egészen a 19. század végéig” – mondta el a szakember.

Dr. Bereznai Zsuzsanna kiemelte, az volt az egyik feladat, hogy milyen tematikus egységekre bontva lenne érdemes Kecskemét néprajzát bemutatni. Olyan könyv született, amely értékes forrás a szakembereknek, hasznos segédanyag a pedagógusoknak és diákoknak, valamint izgalmas olvasmány mindazok számára, akik szeretnék mélyebben megismerni kecskeméti gyökereiket. A teljes beszélgetés visszanézhető a Kecskeméti Televízió oldalán.