Több száz orrszarvú költözött az egykori Kada-villába – Ötéves a kecskeméti Rinotéka

A legendás polgármester nyomában

Kevesen tudják, hogy kettős kulturális kincset rejt a Hunyadiváros egyik kis utcája. Emléktábla hirdeti, hogy itt töltötte élete utolsó napjait Kada Elek. A város legendás polgármesterének egykori villája pedig otthont ad Európa legnagyobb tematikus rinocérosz gyűjteményének. Szabó Csaba, vagy ahogyan sokan ismerik Habi, éppen öt éve kezdte el vásárolni, csereberélni a különböző orrszarvú relikviákat. Mára pedig több mit hatszáz darabossá bővült Rinotékája. Különleges gyűjteményében vezetett körbe minket, hogy beavatást kapjunk a rinók misztikus világába. Bevezetőként pedig egy igazi várostörténeti rejtélyt is megosztott velünk házigazdánk.

Heltai Nándor helytörténész 2006 körül fedezte fel az egyezést, amikor visszalapozta a régi újságokat. Mint kiderült, 1913-ban ebben a házban halt meg Kada Elek, az erről szóló cikkben szerepelt a fotó, ami alapján be tudták azonosítani.

Az épület a polgármester halála után egyébként fiúszállóként is működött, majd kiadták két családnak. Eleinte bérlakás volt, később megvásárolhatták a lakók. Csabáék egy idős nénitől vették, akinek külföldön élt a lánya, alig jártak hozzá. Így hosszú évekig senki sem tudta, milyen csodákat rejt az épület.

– Amikor először láttuk, borzasztóan nézett ki a ház, bele volt húzva a mennyezetbe egy fal, amivel ketté választották. Már itt laktunk a családdal, amikor felfedeztük az elfedett kincseket. A konyhánkat díszítő aranyfüstös díszítő frízeket egyszerűen lefestették, úgy nézett ki, mintha felázott volna.  Kíváncsiságból fejtettem le a festéket, akkor derült ki, mi is van alatta – meséli.

Csaba és családja méltóképpen Kada örökségéhez, egy igazi kis ékszerdobozt varázsoltak a házból. A korabeli ajtókkal, felújított bútorokkal, az újraépített mennyezetdíszekkel, a gyönyörű cserépkályhával együtt mesebeli otthon született az egykori villából. Ahol a főszereplők egyértelműen az orrszarvúak. 

Kada egykori háza ugyanis nem csak egy családnak, de körülbelül 300 rinocérosz figurának is otthont ad. Éppen öt éve, hogy elkezdték benépesíteni a polcokat, falakat, szekrényeket. Metszetekről, vitrinek üvege mögül figyelnek minket, amikor Csaba beavat abba, hogyan is uralkodott el rajta a gyűjtő szenvedély.

Dürer Rinocérosza

– Középiskolás voltam, amikor megláttam Dürer 1515-ben készült Rinocéroszát. Nagy hatással volt rám, és utólag kiderült, milyen sok alkotó embert, főként grafikusokat ihletett meg. Ezért is nevezte el a kecskeméti születésű Orosz István a grafikusokat a szent rinocérosz gyerekeinek – idézi fel a Rinotéka születésének előzményeit Csaba.

Azt is elmeséli, hogy Dürer sohasem látta modelljét. Ezt a rinocéroszt a portugál király küldte ajándékként X. Leó pápának, de szállítás közben elsüllyedt a hajó, odalett az állat is. Előtte viszont kikötöttek néhány városban, ahol készültek róla skiccek, ezek jutottak el Dürerhez.

 – Így a kép pontatlan, inkább misztikus, mint tökéletes. Jórészt a képzelet szülötte, amolyan középkori mém, mégis egyetlen állatábrázolás sem gyakorolt akkora hatást a művészekre, mint ez – magyarázza az íróasztalát díszítő reprót elemezve. – Középiskolásként én is lerajzoltam, és akkor elkezdtem gyűjtögetni a rino figurákat is. Nagy becsben tartottam őket, de aztán – úgy tűnt –, kinőttem a dolgot.

Így aztán évtizedek teltek el úgy, hogy nem gyarapodott az orszarvúak csapata. Egy óriási világjárvány kellett ahhoz, hogy Csabában újra fellángoljon a régi szenvedély.

Ezzel a poszttal pedig újra feltámadt Csabában a rinoceritis. (Ez a kifejezés egyébként Ionesco Rinocérosz című abszurd drámájából ered, ahol az elembertelenedés, a fasizmus szimbólumává vált az orrszarvú. Csaba esetében persze erről szó sincs.)

– Sok ismerősöm túrta fel a régi emlékeit a felhívásomra, és a zsibin is összehaverkodtam új pajtásokkal. Kiderült az is, hogy az angolok és a németek a legnagyobb gyűjtők, sőt katalógus is létezik a hozzám hasonló megszállottak számára. Amikor megláttam ezt a katalógust, be is kattantam rendesen. Elhatároztam, hogy amit csak lehet, be kell gyűjtenem.

Már nem volt megállás

Az első darabokat fillérekért szerezte be Csaba. Otthon meg is állapodtak abban, hogy sosem költ a rinókra többet rá, mint ami bejön belőlük. Egy ideig ment is, hogy a hobbija eltartsa magát, de amikor értékesebb dolgok akadtak a horgára, kénytelen volt megszegni ígéretét. Persze így is mindig jóval áron alul jutott hozzá az orrszarvú-különlegességekhez. Közéjük tartozik például egy 1901-es öntőformával, az 50-es években készült hatalmas Zsolnay kerámia, amihez egy Pécs melletti kis faluból jutott hozzá értékének töredékéért. De egy gazdagon díszített Herendi porcelán rinó is gyűjteménye dísze.

Dolgozószobáját egy tiszteletet parancsoló zöld orrszarvú díszíti, egy hozzá illő asztalkán.

– Ez egy zun, vagyis egy ősi kínai rituális bronz ivóedény. Borral töltötték meg, a száján lévő lyukon keresztül a temetéseken ebből kínálták a vendégeket – meséli lelkesen, majd polcról-polcra végignézzük a kisebb figurákat is.

Láthatunk közöttük őskori, dinoszaurusz méretű orrszarvút, ő együtt élhetett az ősemberekkel. Az 1900-as években gyerekeknek készült figurák is sorakoznak a polcokon, ők a Noé bárkája játék részei voltak. Vannak köztük ólom, ólomvázra épített kompozit anyaggal burkolt példányok, kőből, csontból faragott figurák, bőrrel beborított papírmasék, a legújabbak pedig 3D nyomtatással készültek. Az afrikai csordából mutat Csaba fából faragott példányokat is, van közöttük rózsafa, ébenfa orrszarvú, a legsúlyosabb személyiség pedig vasfából készült.

A természettudományos modellek mellett művészi alkotások is bekerültek a Rinotékába. Egy kortárs karikaturista fából készült alkotásával például karácsonyra lepték meg.

Gyűjteménye nagy részét az interneten vagy a zsibpiacokon szerzi be, de ismerősei is nyitott szemmel járnak szerte a világban, hátha rábukkannak valami kuriózumra. Így Londontól Afrikán és Indonézián át egészen Kínáig a legkülönbözőbb helyekről származnak Csaba rinós relikviái.

– Nagyon könnyű nekem örömet szerezni. Ha családtagjaim, barátaim látnak bármilyen orrszarvút, rögtön küldik a fotót, érdekel-e. Így jutottam igazi ritkaságok birtokába is – vesz elő egy fiókból egy gyönyörűen kidolgozott rinocéroszos karórát. Azt is elárulja, hogy nagyon hálás a feleségének, Zsuzsinak, hogy elviseli, sőt támogatja ezt a mániáját.

Clara, a rinók Disney hercegnője

A sok robosztus orrszarvú között felfedezek néhány bájos, már-már cuki példányt. Ő Clara – mutatja be Csaba, Düreré után a leghíresebb rinocérosz.

– Dürer rinocérosza után Clara volt a leghíresebb, ő lényegében celebnek számított Európában a XVIII. században. Olyan volt, mint napjainkban egy Disney hercegnő. Árvaként érkezett Indiából, tulajdonosával, egy hajós kapitánnyal 17 éven keresztül turnézott Európa nagyvárosaiban, haláláig luxus körülmények között élt. A beszámolók szerint minden uralkodó szívét meghódította „Kelet Unikornisa” – áradozik róla házigazdánk.

Azt is elmondja, nem véletlenül lett ilyen híres Clara. Nagyon kedves „kislány” volt, jól tudták ábrázolni, dokumentálni, sőt kulturális mítosz szövődött köré. Porcelán figurák készültek belőle, de még a női kalapokat is ő díszítette, sikerült meghódítania egész Európát.

A figurák mellett rinós érmék, bankjegyek és bélyegek, kitűzők gazdagítják Csaba gyűjteményét, a metszetekről készült reprók mellett a témában született könyveket is őriz.

Megmutatja azokat a darabokat is, amelyeket személyesen szerzett be Afrikából 2024-ben. Kenyában pedig volt szerencséje találkozni élő orrszarvúakkal is.

Szelfi egy orrszarvúval

– Nagy élmény volt végre élőben találkozni szenvedélyem tárgyával. Két nemzeti parkba is ellátogattunk, mindenki azon imádkozott, hogy nehogy már úgy menjek haza, hogy nem látok rinót. Szerencsére kilencet is szemügyre vehettem, az egyik olyan közel volt, hogy még szelfizni is tudtam vele – mutatja büszkén a felvételt.

Persze tisztában van azzal is, milyen veszélyesek is ezek a hatalmas állatok. – Nagyon cukik tudnak lenni, de teljesen kiszámíthatatlanok és hirtelen haragúak. Három évvel ezelőtt Salzburgban egy széles szájú orrszarvú saját gondozóját öklelte fel, a kiskunhalasi Gyöngyi Krisztián orrszarvú-kutatót pedig 2017-ben Ruandában ölt meg egy felzavart hím – meséli.

Csabát alapvetően az orrszarvúak kulturális lenyomata, számtalan ábrázolási módja fogta meg, de mára alaposan megismerte a természetvédelmi hátterüket is. Sok-sok könyvet olvasott ebben a témában. Mint kiderült, a 90-es években még nagy bálnavédő volt az Alföld közepén. Ő alapította meg a kecskeméti Bálnabarátok Körét, és aláírást is gyűjtött a Feröer-szigeteken hagyománnyá vált bálnaölések ellen, most pedig a rinók ügyét képviseli gyűjteményén keresztül.

Ami még hiányzik a Rinotékából

Csaba tudomása szerint jelenleg övé Európa legnagyobb tematikus orrszarvú gyűjteménye, amely több mint hatszáz darabból áll. Sokan kíváncsiak a különleges kollekcióra, ezért is döntött úgy, hogy évente egyszer, a Múzeumok Éjszakáján megnyitja a házat. Így nem csak Kada Elek egykori otthonát, de vele együtt a rinókat is megcsodálhatják a vendégek. A műtárgyakhoz – ahogy egy múzeumhoz illik – illusztrált magyarázatokat is készített, hogy a látogatók elmerülhessenek a rinók kultúrtörténetében.

De a Múzéjen kívül is fogad látogatókat. Legutóbb például egy hatalmas mahagónifából készült szobrot hozott egy rinocitisszel fertőzött érdeklődő, hogy cserébe megnézhesse a kiállítást.

És hogy van-e még, amivel bővítené kivételes gyűjteményét? Csabának leghőbb vágya, hogy elcsípjen egy darabot Salvador Dali a Dürer grafikából készült szobrának kicsinyített másából. (A szürrealista festőművészre is nagy hatással voltak a rinocéroszok. Ő erotikus szimbólumként használta tülkös szarvukat.) Ezek a szobrocskák viszonylag elérhető áron szerezhető be a piacon, persze kell hozzá némi szerencse is. – De talán még a Dali-szobornál is jobban vágyom egy eredeti Orosz István rino grafikára – árulja el a tárlatvezetés végén. – Ha véletlenül olvasná ezt a cikket, ezúton is felajánlok érte cserébe egy extra tárlatvezetést nálam. Alkotása pedig biztosan fő helyre kerülne a gyűjteményemben…