Tűzijátékozók vs állatvédők – Konszenzusos megoldást szeretne Kecskemét önkormányzata

Kevesen tudják, hogy a pirotechnika célja eredetileg nem a gyönyörködtetés volt. Az újévi tűzijátékok és zajkeltés hagyománya kínai eredetű, a 9. századból származik, és a gonosz szellemeket igyekeztek így elűzni. A 12. században terjedt el ez az ünnepi szokás Európában is. Mára azonban egyre több helyen váltják fel a korszerűbb és zöldebb megoldások, a lézershow és a fényjátékok.

Kecskeméten még májusban merült fel a Fejlődő Város Bizottság ülésén, hogy vizsgálják meg, szükség van-e a pirotechnikai eszközök helyi korlátozására. A problémát a tavaly megalakult állatvédelmi munkacsoport vetette fel, amely szeretne mindent megtenni annak érdekében, hogy képviseljék a kutyásokat a tűzijátékhasználók ellenében. Javaslatuk szerint alaposan vizsgálják meg, érdemes-e szigorítani Kecskeméten a tűzijátékok használatára vonatkozó szabályozást.

Jogszabályi háttér

A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet a fogyasztói tűzijátékok kockázati mértékük alapján négy osztályba sorolja.

Az 1. osztályba sorolt termékek csekély mértékű, a 2. osztályba tartozó pirotechnikai termékek alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel járnak, ezek egész évben megvásárolhatók és felhasználhatók. A 3. osztályba tartozó tűzijátékok közepes kockázattal járnak, ezeket december 28. és 31. között kizárólag nagykorú személyek vásárolhatják meg, fellőni pedig kizárólag december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig szabad.

A Fejlődő Város Bizottság májusi ülésén az a döntés született, hogy megvizsgálják, szükséges és lehetséges-e a kormányrendeletben előírt szabályozás szigorítása. Feltérképezik, milyen mozgástere van az önkormányzatoknak, hogyan tudnák igény szerint a törvényben vásárlásra, illetve tűzijátékozásra kijelölt időintervallumot csökkeni.

Erről párbeszédet szeretnének kezdeményezni a lakossággal, ha pedig kiderül, hogy a többség ezt szeretné, helyi rendelettel korlátoznák a pirotechnikai eszközök használatát.

Az állatvédők beszüntetnék a tűzijátékozást

Mindenki tisztában van azzal, hogy a tűzijátékozásnak ára van. És nem csak a felhasználók számára. Amellett, hogy nagyon könnyű százezreket eldurrogtatni szilveszter éjjelén, a néhány perces örömért a kutyák sokszor az életükkel fizetnek. Miközben az emberek jól szórakoznak, a házi kedvencek a legrémesebb fizikai és lelki traumákat szenvedik el, az állatvédők pedig ahelyett, hogy ünnepelnek, szolgálatban vannak az év utolsó napján. Ilyenkor ugyanis országszerte több száz házi kedvenc kerül az utcákra, a kocsik kerekei alá vagy jobb esetben a menhelyekre. De sokak szerint a haszonállatokra és a vadon élő állatokra is veszélyes a durrogtatás.

Majorné Bíró Andrea, a Menhely az Állatokért Alapítvány elnöke kecskeméti ebrendészet vezetője is egyetért abban, hogy nem éri meg a pár perc élvezet az állatok és gazdáik számára sem. A tüzijátékozás után nagyon sok kutya kerül az utcákra, ezek számát nehéz lenne megjósolni. A közösségi oldalak ilyenkor megtelnek az elveszett vagy az utcákon kóborló kutyák fotóival, közülük mindig van, amelyik sohasem kerül haza.

– Úgy gondolom, szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy javuljon a helyzet. A felelős állattartók ilyenkor biztonságba helyezik kedvenceiket, de mindig vannak olyanok, akik nem törődnek a figyelmeztetésekkel, ezért kerül évről évre sok kutya az utcára. Vannak, akik a kocsik kerekei alatt végzik, mások hazatalálnak, így csak egy részük jut el hozzánk. A szerencsésebbekért néhány napon belül eljönnek a gazdik, de mindig vannak olyan kutyusok, akikért senki sem érkezik, nekünk kell örökbefogadót találni számukra. Mivel nagyon nehéz felelős állattartókat nevelni a felelőtlen gazdikból, úgy gondolom, hogy jobb lenne, ha nem engedélyeznék a tüzijátékozást – vélekedik Majorné Bíró Andrea.

Tőzsér Judit, a Közös ügyünk az Állatvédelem alapítvány felügyelőbizottságának tagja, a Mentsvár az Állatokért alapítvány elnöke, illetve a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnöke is betiltaná a tűzijátékozást. 

Mint elmondta, szíve szerint a lakossági tűzijátékozást is betiltaná, de tisztában van azzal, hogy ezt a problémát önkormányzati szinten is nagyon nehéz kezelni. A Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnökeként maximálisan támogatja a kecskeméti önkormányzat pirotechnikai eszközök korlátozására vonatkozó tervét.

Hogy látják a pirotechnikusok?

Megkerestük a témával kapcsoltban a Pirotechnikusok Érdekvédelmi Szövetségét, amely nyitott a párbeszédre. Folyamatosan egyeztetnek a fővárosi önkormányzattal, sőt kutyakiképző központokkal is kapcsolatban állnak. A szövetség több szempontból is vizsgálja a kiskereskedelmi forgalomban megvásárolható pirotechnikai termékek, vagyis a tűzijátékok hatásait. Felméréseik alapján a pirotechnikai termékek éves környezetszennyezése rendkívül alacsony. Kimutatásaik szerint Magyarországon évente 100-120 tonna nettó hatóanyag tartalmú pirotechnikai termék kerül forgalomba. A pirotechnikai termékek a jogszabályok és az EU irányelv alapján nem tartalmazhatnak egészségkárosító anyagokat, így teljesen ártalmatlanok a környezetre. A hivatalos légszennyezettségi mérések adatai alapján szilveszterkor nem rögzítenek kiugró légszennyezettségi adatokat. A teljes pirotechnikai tevékenység – beleértve az év végi tűzijátékokat és az augusztus 20-i ünnepségeket – éves szinten nem haladja meg egy BKK busz által okozott környezetszennyezés mértékét (az adott járat útvonalán mért adatok szerint).

A mérések alapján a tűzijátékokban használt fémek, amelyek a különböző színhatásokat idézik elő, nem jelentenek közvetlen egészségi kockázatot az emberek, élőlények számára, és a hanghatásuk sem okozhat halláskárosodást. A tűzijátékok maximális hangnyomás ugyanis nem haladhatja meg a 120 dB értéket. Ez az érték azonban a házi kedvencek, különösen a kutyák és macskák esetében esetlegesen okozhat problémákat. Véleményük szerint azonban ez a probléma az állat szocializációjától és a környezeti ingerekkel való találkozások kezelésétől is nagy mértékben függhet.

– Mi az ellenzőkkel folytatott párbeszéd alapján azt látjuk, hogy a tűzijátékok állatokra gyakorolt hatása a legkritikusabb pont – szögezte le dr. Medgyesi Mónika, a PÉSZ, azaz a Pirotechnikusok Érdekvédelmi Szövetségének jogásza.

A PÉSZ jogásza azt is elmondta, hogy a szervezet nyitott mindenféle párbeszédre, tervezik azt is, hogy egyeztessenek Kecskemét városvezetésével az esetleges korlátozásokról. Szívesen lennének partnerek abban, hogy közösen találjanak megoldást a probléma orvoslására.

Társadalmi párbeszédet szeretnének

Nemcsik Mátyástól, a fejlődő Város Bizottság elnökétől megtudtuk, hogy a közeljövőben összeülnek a PÉSZ képviselőivel. Szeretnének ugyanis mihamarabb dűlőre jutni a vitás ügyben. Ennek érdekében minél szélesebb körű társadalmi párbeszédet kezdeményeznek. – Az állatvédők a tüzijátékozás beszüntetése mellett érvelnek, nekünk azonban az az érdekünk, hogy konszenzus szülessen az ügyben. Ezért szeretnénk minél több ember véleményt kikérni erről a kérdésről. Tervezünk online kérdőíveket, esetleg szavazást a helyi szabályozásról. Az állatvédelmi munkacsoport is támogatja ezt a tervet, velünk együtt a többség véleményét szeretnénk érvényesíteni. Bízunk abban, hogy mihamarabb megnyugtató megoldás születhet erre a sokakat érzékenyen érintő problémára – nyilatkozta hírportálunknak Nemcsik Mátyás.