Tűzzománc művészek workshopja a műkerti alkotóházban

A Tűzzománcművészek Magyar Társasága 24 évvel ezelőtt alakult azokból a magyarországi képző- és Iparművészekből, akik fantáziát látnak a tűzzománcban nem csak iparművészeti nyersanyagként, hanem autonóm képzőművészeti kifejezőeszközként is. A társaság tevékenységének helyszíneként szolgáló Budafoki Lampart Zománcgyár megszűntével, 2010 óta költözött át az egyesület nyári alkotótábora Kecskemétre, a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt műkertvárosi műteremházába.

Az idén mások mellett itt dolgozik a határon túlról érkező Strebeli Róbert festőművész, a Nagybányai Szépművészeti Múzeum igazgatója is. A tekintélyes festőművész először próbálkozott meg a tűzzománc technikával, de az elköteleződés csalhatatlan jelei már felfedezhetők rajta. Strebeli Róbert műtermén túl jártunk még Papageorghiu Andrea, Hollóssy Katalin és Balanyi Károly műtermében, és megkérdeztük a társaság elnökét, Gyergyádesz László művészettörténészt a zománcművészet hazai továbbélésének esélyeiről, annak tükrében, hogy a fél évszázados múltú kecskeméti Zománcművészeti Alkotóműhely másfél év óta tetszhalott állapotban van.

A tűzzománcosok workshopjáról, illetve a művészeti ág megmentéséről, továbbélésének perspektíváiról hosszabb összeállítást láthatnak a jövő keddi Múzsa magazinban.