Újabb fantasztikus leletre bukkantak a kecskeméti régészek

2023. 05. 05., 19:54
Szenzációs felfedezést tettek a kecskeméti régészek. A szakemberek egy szkíta kori temetőre bukkantak, melyre Bács-Kiskun vármegyében 60 éve nem volt példa. A lelőhely értékét növeli a változatos temetkezési szokások megjelenése, valamint a maradványok sokszínűsége.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 54 képet tartalmaz

Újabb fantasztikus leletre bukkantak a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei, most a 441-es főút mellett zajló ásatáson. Egy szkíta temetőre leltek a szakemberek. Ilyen lelőhelyet legutóbb 60 éve találtak Bács-Kiskun vármegyében. A feltárás értékét növeli a változatos temetkezési szokások megjelenése is, négyfajta rítus nyomaira bukkantak a régészek.

-Az egyik, a legősibb az urnába temetett hamvak, 2-3 egész edényt találtunk. A hamvasztásos temetkezésnek volt egy szórt hamvas változata is. Itt a sírgödörben, különböző mellékletek mellé odatették a halotti máglyán elégetett hamvakat is, elég random szerűen. Kevés csontot találtunk, de jelképesen ott voltak
—nyilatkozta Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezető régésze.

A csontvázas temetkezést is megfigyelték a területen, a régészek zsugorított, valamint nyújtott vázas maradványokat is találtak. A sírokban számos mellékletet is feltártak, például edényeket, ékszereket, fegyvereket. A helyszínen járva az utolsó elemek feltárásait végezték a régészek és nem is eredménytelenül. Kiderült, hogy egy teljes lócsontvázat találtak meg a szakemberek. A szkíta temetőn túl több korszak emlékanyaga is előbukkant a föld alól.

-A 441-es főút felújításai kapcsán már rengeteg régészeti megfigyelést végeztünk a nyomvonal több szakaszán hónapokon át. A munkáink során egy nagy kiterjedésű, több korszakos lelőhely körvonalazódott, ami új a területen. Ez magában foglal egy szarmata és egy bronzkori település részletet, illetve ezt a szkíta kori temetőt
— mondta a Kecskeméti Médiacentrumnak Kurucz Klaudia, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. 

Mivel, most már a tudományos világ modern technikával dolgozik, ezért természettudományos vizsgálatokat is bevonnak majd a szakemberek a sírokból előkerült maradványok feldolgozásához. A szkíták keletről érkeztek a Kárpát-medencébe a Kr. előtti 7. században, és a Kr.e. 5. századig éltek itt. Ők az első név szerint is ismert, a hazánk területén megtelepedő nép.