Végéhez közeledik a hulladékgazdálkodási fejlesztés Pest és Bács-Kiskun vármegyékben

A projekt több mint 13 milliárd forint uniós támogatással valósult meg

2025. 08. 12., 10:28
Pest és Bács-Kiskun vármegyékben a hatékonyabb hulladékgazdálkodás érdekében egy hosszabb távú fejlesztés valósult meg a KEHOP_PLUSZ-2.3.10-24-2024-00013 azonosítószámú, „Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Duna-Tisza közi régióban, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” című projekt keretében.

A 2017. 11. 23-án KEHOP-3.2.1-15-2017-00027 azonosítószámon indult projekt 101 Duna-Tisza közi település hulladékgazdálkodását modernizálta összesen 13,583 milliárd forint uniós forrásból, amelyből a KEHOP_PLUSZ szakasz uniós támogatási összege 5,190 milliárd forint. Az uniós támogatás mellett közel 2 milliárd forint központi költségvetési támogatást használtak fel a megvalósítás során. Európai uniós finanszírozási arány: 87,719039%.

A 2017 óta tartó, komplex fejlesztés összesen több mint 600 ezer térségi lakos hulladékának kezelését modernizálta. A projekt minden eleme a szelektív gyűjtést, válogatást, és kezelést helyezte előtérbe: például a különböző gépek beszerzésére, hulladékgyűjtő edények vásárlása. 200 000 db száraz hulladék gyűjtésére alkalmas –  a lakosság körében sárga kukaként ismert –  gyűjtőedényt vásároltak és osztottak szét több mint 2 milliárd forint értékben, illetve 27 darab hulladékgyűjtő autó beszerzésére is sor került.
A fejlesztési munkálatok kiemelt helyszínei Kecsemét, Cegléd és Monor voltak. A kapcsolódó építési munkálatok mellett szemléletformálási projektrészek is megvalósultak.

Jelentősen csökkenhet a hulladéklerakás mennyisége azokon a településeken, amelyeket érintett a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Társulás fejlesztése. A kecskeméti telephelyen egy új kezelőcsarnokot hoztak létre, valamint bővítették a meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzemet. A fejlesztés a biológiailag bomló, komposztálható hulladék kezelését is biztosítja a korábbi, az új komposztálók és biológiai kezelőtereken keresztül. A korábban már meglévő, elkülönítetten gyűjtött szelektív hulladékot feldolgozó üzem is fejlesztésre került.  A fejlesztéseknek köszönhetően kibővült a géppark is.

Cegléden egy betonburkolatú komposztáló felület létesült és a csurgalékvíz-elvezetés kiépítése valósult meg. A kezelőteret szulfátálló, fagyálló, vízzáró betonból, csapadék-, és csurgalékvíz gyűjtő rendszerrel kibővítve valósították meg.

Monoron komposztáló tér és konténeres átrakó állomás jött létre. Az átrakó állomás az összegyűjtött hulladékok átrakására szolgál: olyan helyeken, ahol a hulladékot a gyűjtés után távolabb kell szállítani, célszerű ezt az anyagot minél nagyobb mennyiségben és tömörségben szállítani a fajlagos szállítási költségek minimalizálása céljából. Az átrakógaratok fölé acélszerkezetű, hullámlemez borítású tető is került. A tető biztosítja, hogy nagy, változó erejű szélben is minimális legyen az ürítés. A projekt keretében a különösen szennyező csurgalékvíz elvezetése is rendezésre került. A csurgalékvíz az átrakóállomás konténerei alatt és a komposztáló téren keletkezik. A burkolt felület alatt rácsos folyókán keresztül végzik a csurgalékvíz elvezetését az ugyancsak e projekt keretében létrejött tározóba. A csurgalékvíz tározó alja szigetelt az elszivárgás megakadályozása érdekében.

(X)