Zenei örökségünk - határok nélkül
Az együttműködés két éve kezdődött a két együttes között. Guttman Mihály leánya, a Kodály Szeminárium résztvevőjeként összebarátkozott Pálinkásné Kócsó Máriával, a Lakó Sándor Kamarazenekar hegedűsével, és közösen mozgatva a szálakat, megszerveztek 2021-ben egy közös fellépést Kolozsvárott. Ennek a viszonzására került sor szombaton az evangélikus templomban.
A kolozsvári együttest még 2007-ben alapította Bedő Ágnes karnagy, zenetanár, aki azóta is a kórus vezető karnagya. Az énekkar tagjai elsősorban pedagógusok, tanítók, tanárok, óvónők és zenetanárok. Az eredetileg Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa néven alakult együttes 2013-ban vette fel Guttman Mihálynak, a kolozsvári kórusélet meghatározó alakjának nevét. Az ő kezdeményezésére kezdett az együttes rendszeresen a szórványban is fellépni, s ezzel igazi missziós tevékenységet végezni a magyarlakta településeken. Munkájuk elismertségét jelzi, hogy ők nyerték el a KÓTA díjat kórus kategóriában, 2017-ben.
A 2004-ben megalakult Lakó Sándor Kamarazenekar a névadó karmester szellemi hagyatékát igyekszik megőrizni és továbbadni. Repertoárjukon elsősorban barokk és klasszikus művek szerepelnek, de a múlt századi és a kortárs szerzők műveit is előszeretettel műsorra tűzik. Csaknem két évtizedes fennállásuk alatt számos díjat nyertek, felléptek Németországban, Hollandiában a Hágai Magyar Kórus vendégeként, és Kolozsvárott, a Guttman Mihály Kórus vendégeként. Az együttes szakmai irányítását Róbert Gábor művészeti vezető elhunytával Kulcsár Erika mesterpedagógus, az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola tanára látja el 2020. májusa óta.
A kecskeméti műsor első felében, a kolozsvári énekkar blokkjában első helyen egy, a városhoz kötődő zeneszerző és zenetudós, Terényi Ede Zsoltáros énekét adták elő. A hazai egyházzene jeles képviselője voltDeák Bárdos György, Bárdos Lajos öccse, akinek Előkészület az ünnepre című motetta-sorozatából az Éli,éli című darab szólalt meg a kolozsvári énekkar előadásában. A hely szellemének megfelelően két Kodály-művet is műsorba szerkesztettek. Először az Első áldozás című vegyeskari mű hangzott fel, majd Sík Sándor Te Deum-a, amelynek ősbemutatója a jeles piarista költő aranymiséjén volt, a budapesti piarista kápolnában, Kodály Zoltán és felesége jelenlétében, még 1961-ben.
A műsor második felében a Lakó Sándor Kamarazenekar blokkja következett. A zenekar Henry Purcell: Dido és Aeneas című operájából a nyitányt és a zárókórust mutatta be. Ezt követően Joseph Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán című, hét tételes zenekari művének bevezetője, az Introduzione hangzott el a zenekar tolmácsolásában.
Szólistát is hívott az esthez a Lakó Sándor Kamarazenekar. Sipos Gábor Gergő csellóművész, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar szólamvezetője kapott felkérést a közreműködésre. Csajkovszkij egy kamarakoncerthez komponálta azt a művét, amelynek Andante cantabile című tételét Sipos Gergő Gábor játszotta, ezúttal is nagyszerűen.
A szólisztikus lehetőségeket kínáló mű után, a koncert utolsó felében a két együttes közös produkciókat is bemutatott. Bedő Ágnes vezényelte Leo Delibes: Messe Breve című, komplett, de rövid miséjét. A műsor utolsó számaként Pergolesi: Krisztus feltámadt című húsvéti motettáját adta elő a zenekar és a kórus közösen.
A bő másfél órás zenei program végén a két együttes vezetői megfogalmazták szándékukat a kialakult együttműködés fenntartására és elmélyítésére. A fogadtatásból az derült ki, hogy ezt a közönség is szeretné.