Zománcba égetett hagyomány - megnyílt a Tűzzománcművészek idei tárlata Kecskeméten
A zománcművészet múltja és jelene találkozik Kecskemét belvárosában, a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának idei csoportos kiállításán. Az Art Kontakt Galéria új helyszínen ad otthont a tárlatnak, amely kisméretű, mégis rendkívül gazdag válogatás – 28 alkotóművész 46 munkájával. A kiállítás nemcsak egy műfaj bemutatása, hanem egy élő szakmai közösség lenyomata is, amely országos és nemzetközi kapcsolatokon keresztül folyamatosan formálja ezt a különleges technikát.
Balanyi Károly hozzátette, a mostani tér kisebb és intimebb, mint a korábbi helyszín, de éppen emiatt újfajta szemléletet is kívánt a kiállítás összeállításában. A nagy, monumentális installációk helyett letisztultabb, bensőségesebb válogatás született, amely Kecskemét belvárosában, közvetlenebb kapcsolatot teremt a közönséggel. A kurátor arról is beszélt, hogy az Art Kontakt Galéria egy szélesebb szakmai együttműködés része: cserekiállítások révén más művészeti központokkal, művésztelepekkel dolgoznak együtt, így korábban például Nagybányával is közös projekt valósult meg. A mostani tárlat is egy hosszabb sorozat része, amelyet később Veszprémben mutatnak be.
A tűzzománc sajátossága, hogy az alkotói folyamat végkimenetele sokáig rejtve marad. A művek 800 fok feletti hőmérsékleten születnek meg, és a színek csak az égetés után válnak véglegessé. Ez a kiszámíthatatlanság egyszerre adja a műfaj varázsát és szakmai kihívását. Balanyi Károly szerint éppen ez a „titok” az, ami miatt – akár több évtized után is – újra és újra meglepetést tud okozni az alkotónak.
A megnyitón ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának elnöke hangsúlyozta, a tűzzománcművészet a magyar kulturális örökségben is kiemelt szerepet tölt be.
Hozzátette, a műfaj mára a kortárs képzőművészet részeként él tovább, azonban az utánpótlás hiánya egyre komolyabb kihívást jelent. A szakember szerint a fiatalok bevonása nem lenne lehetetlen, ha létezne megfelelő ösztöndíjrendszer, oktatási háttér vagy rendszeres műhelymunka. Korábban egyetemi és iparművészeti képzések is kapcsolódtak a zománcművészethez, ma azonban sokszor csak alkalmi műhelyek, szimpóziumok biztosítanak lehetőséget a technika megismerésére. Ez azt eredményezi, hogy a fiatal alkotók gyakran más műfajokkal párhuzamosan dolgoznak, és a zománc nem feltétlenül válik életművük fő irányává.
Ifj. Gyergyádesz László szerint a műfaj helyzete a magyar kortárs művészetben kettős: a közönség részéről továbbra is erős az érdeklődés, ugyanakkor az intézményi és piaci elismertség elmarad más képzőművészeti ágak mögött. Kiemelte, a tűzzománcművészet sokszor alulértékelt, miközben technikailag és művészileg is rendkívül összetett, komoly szakmai tudást igénylő terület.
A kiállítás három héten át látogatható. Az Art Kontakt Galériában a közeljövőben pedig további izgalmas tárlatok is várják a látogatókat: júniusban Dénus Kiss Jenő nyolcvanéves jubileumi kiállítása lesz látható, júliusban pedig a Szentendrei Régi Művésztelep művésztanulói mutatkoznak be közös kiállítás keretében.
Május közepén emellett egy újabb különleges tárlat nyílik a Cifrapalotában, amely a hatvanas-hetvenes évek zománcművészetét mutatja be, azt az időszakot, amikor a műfaj Magyarországon igazán kibontakozott. A szervezők célja, hogy a zománcművészet ne csupán hagyományként, hanem élő, kortárs művészeti nyelvként legyen jelen, amely képes megszólítani a fiatalabb generációkat is.