Július 8. szerda, Ellák

115 éve volt a nagy földrengés Kecskeméten

2026. 07. 08., 10:37
Ma 115 éve annak, hogy minden idők egyik legerősebb alföldi földrengése rázta meg Kecskemétet. Az 5,6-os erősségű rengés ugyan nem követelt emberéletet, de szinte az egész városban komoly épületkárokat okozott. Az évforduló alkalmából a kecskeméti múzeum idézte fel a földrengés történetét, amelynek epicentruma a város határában volt.

Kecskeméten és környékén már 1911. július 8. előtt is meglehetősen sok kisebb és közepes földrengés volt - közölte a Katona József Múzeum. A Szegedi Napló újságírója szerint „a legerősebb az összes veszedelmek között az 1899-iki volt, amikor is 110 apró földlökést állapítottak meg. Ekkor történt, hogy a zsidó templom fala oldalt egészen végig hasadt és egy leány az ijedtségtől megőrült.” (Földrengés Budapesten és az Alföldön, 1911. június 21.)

1908. március 7-én, majd május 24-én és 28-án is voltak rengések, melyek közül az utóbbi napon délelőtt 9 óra 27 perc 15 másodperckor kipattant volt a legerősebb. Sőt 1911. június 1-én és 19-én közvetlen előrengései is voltak a néhány héttel később bekövetkezett katasztrófának. (Az utóbbi kapcsán a témával legintenzívebben foglalkozó kutató megjegyzi, hogy „a kecskemétiek a küszöbön álló gazdakongresszusra való tekintettel eltitkolták, sőt hamis hirek is jelentek meg, amelyek letagadták a földrengés igazi nagyságát.” Pedig „ezt egész Európában megérezték, illetve jelezték a szeizmográfusok.” Réthly Antal: A kecskeméti földrengés elemei. 1911. július 8. In: Földrajzi Közlemények, XXXIX. kötet, 1911. p. 408. és 409.)

A július 8-i földrengést július 10–13. között – többek között Kada Elek és Kacsóh Pongrác támogatása mellett – lefolytatott helyi vizsgálataira alapozva „szeizmogeográfiai szempontból” feldolgozó Réthly Antal szerint az epicentrum Kecskeméttől északnyugatra, a város határában, a Baranyi-féle tanyánál lehetett, ahol egy 2 méter átmérőjű iszapvulkán keletkezett.

A Richter-skála szerint 5,6-os erősségű, a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skálán pedig VIII-as vagy IX-es intenzitású rengés ugyan nem követelt halálos áldozatokat, azonban az épületekben komoly károk keletkeztek. 

„Kétségtelenül bizonyos, hogy a város altalaja először egy alulról felfelé ható lökést kapott, aztán oldalt elmozdult. A felfelé ható lökés aránylag igen kevés kárt tett, de az oldalmozgás, amely az előbbi fellökést gondolatnyi rövid idő alatt nyomon követte, majdnem valamennyi Kecskeméti házon sérülést okozott.” (Cholnoky Jenő dr.: A kecskeméti földrengés. In: Földrajzi Közlemények, XXXIX. kötet, 1911. p. 378.)

Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész tanulmányának („…minek is kell torony egy házon, ha nem harangoznak benne?”. A zsinagóga kupolája és a nagy földrengés Kecskeméten. In: Hírös Históriák, 13. szám, 2020. nyár-ősz, pp. 5–15.) folytatása itt olvasható: https://hiros.hu/wp-content/uploads/2022/11/HH2020-02_sc.pdf

Forrás: a Kecskeméti Múzeum Facebook-oldala