Eső nélkül, sivatagi forróságban, csontszáraz földön hatalmas kihívás burgonyát termeszteni

Minden második kiló itthon megvásárolt krumplit külföldi gazda termel meg. Az ország ugyanis importra szorul. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. Baj van. Magyarországon 1997-ben még csaknem 63 ezer hektáron termesztettek burgonyát. Idén kevesebb, mint hatezer hektár maradt. Idehaza 2000-ben még 863,5 ezer tonna burgonya termett, 2025-ben azonban már csak 221 ezer tonna. A tavaszi fagyok, a hőség és a vízhiány miatt további visszaesés várható. Ezek az adatok abban a cikkben olvashatóak, amelyet Göbölyös Károly agrármérnök posztolt a közösségi oldalán a napokban. A szakember osztja az írás megállapításait. Az idén egyre nehezebb a zöldség beszerzése külföldről, mert máshol is kevés termett a kontinensen. Nem vagyunk önellátóak, kiszolgáltatottak lettünk.  

Már a gyom sem bírja a szárazságot

Milyenek a kilátásai ennek a szektornak? Göbölyös Károly pesszimista. Száraz a talaj. Már a gyom sem bírja, mivel alig esett az elmúlt hónapokban.

    Árnyékban a térség

 A Helvécia határában gazdálkodó Göbölyös Családi Gazdaság tagja azt mondja, hogy nem csak a természettel van a gond. Mással is. A Kecskemét, Ballószög és Helvécia térsége a jelenleg ismert homokhátság vízpótlása tervek nem érintik. Mintha árnyékban lenne ez a térség. A nyolc kilométerre fekvő Orgoványnak a projekt alapján a Duna- völgyi-főcsatorna vizéből jut, de ide nem érkezik abból egy csepp sem. A Tiszából nem várható víz, messze van. Legfeljebb az égiekhez lehet imádkozni, de az meg még nem talált meghallgatásra. Eddig. Júliusban augusztusban és szeptemberben a térségben összesen 20 milliméter csapadék hullott az agrármérnök feljegyzései alapján. Az idén úgy 200 – 220 milliméter hullott összesen, de legalább 150 milliméter hiányzik szeptember végéig. A hőségnapok száma egyre több. Három alkalommal volt hőkupola. Így nem lehet gazdálkodni. Pontosabban arra kell számítani, hogy így kell majd dolgozni. Légköri aszály volt a nyáron sok alkalommal, ami azt jelenti, hogy nem volt hajnali harmat sem. Ha nincs nedvesség, nem bocsátanak ki párát a növények, akkor meg nincs, ami lehúzza a térségben a fellegekből az esőt. Szóval óriási a baj.

Jobban fizet a krumpli, mint a kukorica

De vajon alkalmas-e zöldségtermesztésre ma 6-8 koronás homoktalaj? Igen, kertészeti kultúrára kimondottan, hangzik a válasz. Amennyiben a termelő okszerűen a növény igényeinek megfelelően adja tápanyagot és tudatosan termeszt. Egy hektár burgonya hat - nyolcszor akkorra termelési értéket képvisel, mint egy hektár kukorica. Természetesen a hektárra vetített költség is sokkal magasabb a krumplinál. Térségünkben kimondhatjuk a megszokott kukorica termesztésnek vége. Persze a burgonya megfelelő bevételéhez az is kell, hogy legyen megfelelő raktározási, hűtési lehetősége, hogy ne legyen kiszolgáltatva a felvásárlóknak. És persze jól értékesíteni. Ezeket lehet befolyásolni, de az időjárást nem. A csapadék ritkulása csak egy dolog, folytatja a gazda. A tavaszi fagyoktól és a nap erős sugárzásától is szenved a növény.

Alkalmazkodás nélkül nem megy

Mit tehet ilyenkor a termelő? Olyan szaporítóanyagot választ, amely bírja az egyre szélsőségesebb időjárási körülményeket. Illetve megszokottól eltérő talajtakarási és esetlegesen növény árnyékolási technológiák bevezetési elkerülhetetlen. És persze öntözni kell, mert anélkül esély sincs talpon maradni. Régebben akár az első fagyokig október végéig kint maradhatott a földben az áru. A jelenlegi körülmények között azonban már júliusban felszedik a krumplit, hisz a laza homokos talaj felforrósodása termény teljes megromláshoz vezethet, mondta az agrármérnök.

S ha mindez nem volt elég, akkor a kiszámíthatatlan piaci körülmények, az árak és a kereslet hullámzása veszi el a termelők kedvét attól, hogy folytassák a munkát vagy akár visszatérjenek a burgonya termesztéshez idehaza.

A család bizakodva néz a jövőbe. Pontosabban abban bíznak, hogy helyre áll a természet rendje, és esni fog az eső. Mit is tudnának tenni? A munka az életük, a létformájuk. Ebben, a maguk által megteremtett világban érzik magukat otthon. Ehhez értenek, ezt szeretik. És azt is tudják, hogy fontos az amit csinálnak. Burgonya nélkül ugyanis a klasszikus magyar konyha ételei elképzelhetetlenek. Ez ad nekik hitet akkor is, amikor a hőkupola, a légköri aszály, a sivatagi forróság nehezíti a munkájukat.