Augusztus 8. szombat, László

17 év után újra mozdonyos vonat a kecskeméti kisvasúton

2026. 08. 08., 20:10
Tizenhét év után ismét mozdonyos szerelvény jelent meg a kecskeméti kisvasút vonalán. A Kecskeméti Kisvasút Napját szombaton rendezték meg Bugacon, ahol a hajtányok mellett egy mozdonyvontatású szerelvényt is bemutattak. A vasút megmentésén dolgozó civilek célja, hogy a jövőben ne csak hajtányok, hanem ismét valódi személyvonatok is közlekedhessenek a pályán.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 33 képet tartalmaz

Igazán különleges volt a Kecskeméti Kisvasút Napja, ugyanis a hajtányok mellett ezúttal egy mozdonyos szerelvény is megjelent a bugaci vasútállomáson. Itt 1928-tól egészen 2009-ig zajlott vonatforgalom, majd a kisvasúti közlekedést hivatalosan szüneteltették. A mai megnyitón elhangzott, hogy a Kiskunsági Hajtánypálya Projektnek köszönhetően 2020-tól Kecskemét és Kiskunmajsa között, egy 52 kilométeres, a Törökfái és Helvécia között pedig további 4 kilométeres szakaszon motoros hajtányok közlekednek. A Vasúttörténeti Alapítvány pedig úgy döntött, hogy minden évben nyílt napot rendez, amelynek célja a kisvasút és a hajtányozás népszerűsítése, valamint a vasúti örökség életben tartása.

– Létrehoztuk ezt a mozgalmat, 1984-től a mai napig működik. Minden magyarországi kisvasúton, sőt a kárpát-medencei kisvasútjain kijelöltek az év egy-egy napjára egy napot, a Kisvasút napot, és ennek alapján ünnepeljük és a tömegeket is vonzzuk
— nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Nagy József nyugdíjas MÁV főtanácsos, a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi titkára.
”

A kecskeméti az ország egyik leghosszabb kisvasúti hálózata. 2020-tól Kecskemét és Kiskunmajsa között ismét megjelentek a síneken a motoros hajtányok. Az azóta eltelt években önkéntesek munkájával folyamatosan tették járhatóvá a pályát.

 – Mi többen vasutasok, vasútbarátok úgy gondoltuk, hogy ezt feltétlenül meg kellene menteni, sokkal többet ér annál, minthogy szép, lassú pusztulását lássuk. Van ebben természetesen a vasút szeretetén túl is egyfajta szemlélet, amit ezzel közvetíteni szeretnénk. Azt valljuk, hogy olyan hazában szeretünk élni, ahol működnek a dolgok, ahol nem a rozsdásodó, lebomló létesítményeket kell szemlélnünk, hanem ahol ezt fenn tudjuk tartani
— mondta el Kékesi Márton, a Kecskeméti Kisvasút vasútüzem-vezetője.
”

Kékesi Márton elmondta, a legfőbb céljuk, hogy a hajtányozás mellett vonatközlekedés is legyen ezen az útszakaszon.

– Négy komoly érvünk van a vonatközlekedés újraindítása mellett, ami nem jelenti a hajtányközlekedés megszüntetését, még csak a háttérbe szorítását sem, hanem pusztán azt jelenti, hogy azokat a feladatokat, amiket hajtánnyal már nem tudunk jól ellátni, azt vonattal kívánjuk ellátni. Egyrészt a vonatközlekedés összességében gazdaságosabb
— jelentette ki.
”

Kékesi Márton a vonatközlekedés újraindítása mellett szóló érvek között említette a nagyobb biztonságot és a hosszú távú fenntarthatóságot is. Mint mondta, a hajtányjáratok iránt akkora az érdeklődés, hogy azok rendszeresen megtelnek, ezért indokoltnak tartják a vonatok közlekedését is.

A vasútüzem-vezető kiemelte, hogy az újraindításról hosszabb ideje egyeztetnek a MÁV-val, azonban velük nem jutottak dűlőre az ügyben, pedig már az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz is fordultak. „Jeleztük a kérdést Vitézy Dávid miniszternek, akit meghívtunk erre az alkalomra, aki nem jött el és nem is válaszolt a megkeresésére. Mi a további időhúzásban nem kívánunk partnerek lenni” – hangsúlyozta Kékesi, aki azt is megosztotta a vendégekkel, hogy a tervek között további fejlesztések is szerepelnek, többek között egy fénysorompó-berendezés kialakításán is dolgoznak.

Végül egy, a Kecskeméti Kisvasút közlekedését érintő problémáról is beszélt Kékesi Márton. A vasútüzem-vezető elmondása szerint a Halasi úti felüljáró a felújítás során szélesebb lett, a járda teljes hosszában mintegy 18 centiméterrel kijjebb nyúlik, mint korábban. Emiatt a Kecskeméti Kisvasút mellette futó külső vágányán közlekedő személykocsi már nem fér el megfelelően, ezért a sínpárt arrébb kell helyezni.

Kékesi azt is elmondta, hogy a problémát jelezték a tervezőnek, a kivitelező egyik helyszínen elért alvállalkozójának, a beruházónak és a MÁV-nak, később pedig a kormányhivatalnak is. Állítása szerint a felújítás tervezésekor nem vették figyelembe, hogy közvetlenül a felüljáró mellett kisvasúti vágány halad. Információi szerint a felüljáró emiatt egyelőre nem kapott használatbavételi engedélyt.

A beruházás építtetője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. volt az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a kivitelezést a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. végezte, a terveket pedig az UVATERV készítette. Az ügyben megkeressük az érintett feleket.