Vidák István és Nagy Mari indiai gyűjteményéből nyílt tárlat az Agórában
A neves kecskeméti textilművész-házaspár, Vidák István és Nagy Mari 2008 óta ismerkedik India kincseivel. Azóta 13 alkalommal járták kint, összesen másfél évet töltve az országban. "Ez akár sok is lehetne, de valójában csak kóstolóra volt elegendő" – írják a kiállítás leírásában. Nemcsak szép kelmék felkutatásával és vásárlásával foglalkoztak, hanem megismerkedtek mesterekkel is, és igyekeztek elsajátítani évezredek alatt áthagyományozott és tökéletesített mesterségbeli tudásukat. Mindennek gyümölcseit tekinthetjük most meg a Hírös Agóra földszinti kamaratermében február 25-ig nyitva tartó ingyenes kiállításon.
A megnyitó kezdetén Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas művész, a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének (KKK) elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Felidézte, hogy a Magyar Művészeti Akadémia 2022-ben, szakítva a Budapest-centrikussággal, hét regionális központot hozott létre, köztük egyet Kecskeméten, ami hozzájárul a helyi művészeti élet fellendítéséhez. Ennek egyik példája a jelen kiállítás, mely az MMA támogatásával valósult meg.
A tárlatot Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA MMKI) igazgatója nyitotta meg. Beszédében részletesen kifejtette azokat a kapcsolatokat, amelyek a történelem folyamán India és a sztyeppei nomád népek, köztük a hunok között kialakultak. Ezeknek a kapcsolatoknak is köszönhető, hogy nem érezzük idegennek az indiai motívumokat, azok szervesen beilleszthetők a magyar kultúrába. Erre utal a kiállítás mottójául választott Kőrösi Csoma Sándor-idézet is: "Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom, az ősi indiai kultúra tárházában."
A kiállítás legkülönlegesebb darabjai a selyem és a nemez sajátos összedolgozásából készült ruhák, kendők, kelmék voltak, Vidák István és Nagy Mari alkotásai. Ezek mutatják, hogy a hagyomány, a mesterség nem áll meg, hanem folyamatosan fejlődik, alakul – emelte ki Csáji László Koppány. Szintén gyönyörűek a kiállításon látható hímzett nemez alkotások és dúcnyomásos kelmék.
A tárlatmegnyitót Héjja Bella Emerencia és Csüllög Edina muzsikája, valamint Tóth Jolán Anita bábjátéka tette különlegessé – az utóbbihoz használt bábok szintén a tárlat részét képezik.
