Kecskeméten is bemutatták Orbán Balázs Huszárvágás című könyvét

A kötetről Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője beszélgetett a szerzővel, aki egyszersmind az MCC kuratóriumának elnöke is.

Orbán Balázs kifejtette: a világban megszűnt az egypólusú, Amerika-vezette világrend, a Pax Americana és egy új blokkosodás lett a jellemző, melyben Amerika legfőbb új kihívója Kína. Magyarországnak ebben a helyzetben arra kell törekednie, hogy a hagyományos nyugati kapcsolatok mellett a feltörekvő hatalmi-gazdasági centrumokkal is jó kapcsolatot építsen ki, ezzel a magyar gazdaság is diverzifikáltabbá, válságállóbbá válhat – érvelt.

Az Egyesült Államok hegemóniája számos kulcsterületen – demográfia, gazdasági erő – megrendült, katonailag azonban még mindig egyértelműen a világ vezető hatalma. A veszély most abban áll, hogy a gyengülő hegemón katonai dominanciáját felhasználva próbálja meg megőrizni elsőségét a világban. Ez azért is racionális döntés lehet számára, mert a feltörekvő riválisok még nem álltak össze egységes katonai tömbbé – hívta fel a figyelmet Orbán Balázs, aki az orosz-ukrán háborút is ebben a kontextusban értelmezte.

A szerző a kínai elnök nemrég tett budapesti látogatását kiemelt fontosságúnak nevezte. Bár Magyarország teljes népessége egy közepes méretű kínai városénak felel meg, Kína számára mégis fontos partner lehet Magyarország mint "európai hídfőállás".

Orbán Balázs Magyarország pozícióját zárókőhöz is hasonlította, mely két boltív közé ékelődve megtartja a két oldalról nekifeszülő súlyt. Magyarország bár kis ország, ilyen értelemben "kulcsállammá" válhat Kelet és Nyugat között.

Bírálta Francis Fukuyama nézetét, miszerint "a demokráciák és az autokráciák utolsó küzdelmüket vívják", és a demokráciák győzelme esetén beköszönt a nyugati típusú berendezkedés egyeduralma. Ez, mint mondta, a kommunista felfogásra emlékeztet, mely szerint még le kell győzni az imperialistákat, de "ez a harc lesz a végső", ahogyan az Internacionálé is mondja. Magyarországnak véleménye szerint nem hátat kell fordítani, végképp nem háborúzni a feltörekvő keleti hatalmakkal, hanem pragmatikus együttműködésre törekedni velük, hiszen ez Magyarország nemzeti érdeke.

Mint mondta, könyve első felében a világhelyzetet elemzi, második részében pedig arra keresi a választ, hogy milyen irányban haladjon Magyarország ebben a helyzetben. A helyzet nem könnyű, hiszen korszakváltásban vagyunk éppen, és nem lehet még látni, hogy pontosan milyen új világrend alakul ki. Erre öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a kötetben, melyek egymás szöges ellentétei is lehetnek, így például az Egyesült Államok vagy Kína megszilárduló hegemóniája.

Orbán Balázs előző könyve, A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye szintén az MCC Press gondozásában jelent meg 2020-ban. A kötetet öt nyelve fordították le, míg jelen könyvét eddig angol nyelvre ültették át, és készülőben van a kínai és a német fordítás – hangzott el.

A nagy érdeklődés mellett megtartott könyvbemutatón részt vett Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, Engert Jakabné, dr. Homoki Tamás és Gaál József alpolgármesterek, valamint dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő is.

A Mathias Corvinus Collegium kecskeméti, Deák téri képzési központjának Kodály-termében megtartott beszélgetés végén Orbán Balázs dedikálta is új könyvét.