Séta az élet – virág az ember
A Trió Passacaglia koncertje a Kodály Művészeti Fesztiválon
A hangverseny ötletét egy ismeretlen 17. századi itáliai szerző – egyesek szerint Stefano Landi – gyűjteménye adta, amelyben a szerző a Bibliából, Jób könyvéből idéz két sort: Az ember árnyékként menekül. Ennek a műnek az alcíme a Passacaglia della Vita. Eköré épült fel a műsor első része, amely a kora középkortól egészen a barokkig ívelt. Ahogyan a trió tagjai megfogalmazták: az első rész valójában egy hatalmas, megkomponált – az együttes nevére is utaló – passacaglia, vagyis séta.
A passacaglia leginkább a 17-19. századi hangszeres muzsikában elterjedt variációs forma, mely egy folyamatosan ismétlődő, ostinato basszus témára épül. A barokk zenében volt leginkább népszerű, a legismertebb példája Johann Sebastian Bach orgonára komponált, C-moll passacaglia című műve, de a forma tovább élt a barokkot követően is, többek között Anton Webern és Alban Berg szerzeményeiben, és mint a műsor második feléből kiderült, a kortárs zenében is.
A Trió Passacaglia műsorának első felében egymásba komponált, részben passacaglia-formában írt vagy azt felidéző, sajátos átiratban megszólaló zeneművekkel az élet, a szerelem gyakran gyötrelmekkel teli útjain sétálhatott végig a zenehallgató közönség. A legrégebbi, többszólamú, kora középkori zenéket Perotinus és Hildegard von Bingen művei képviselték, a trecento időszakát Francesco Landini műve idézte meg. A műsor első felének zöme a barokk korból származott, amikor a passacaglia virágkorát élte. Mások mellett Frescobaldi, Monteverdi és Purcell műveket hallhatott a közönség a híres passacagliák közül. A szervezők a szerzők és művek pontos listáját, valamint a szövegfordításokat is hozzáférhetővé tették a közönség számára.
A Trió Passacaglia Artisjus-díjas művészei, az alt Rajk Judit és a tenor Kéringer László már tíz éve zenél az együttesben, közösen a szintén Artisjus-díjas csellóművésszel, Zétényi Tamással. Az előadók hangjának éteri tisztasága, Kéringer László magabiztos intonációja a kontratenor fekvésekben, Rajk Judit erőteljes, lírai altja, és a visszafogott csellókíséret igazán intim, bensőséges hangulatot teremtett a műsor első felében. Tovább növelte az előadás bensőségességét, hogy az énekhangok is, a zenei kíséret is erősítés nélkül, a lehető legteljesebb természetességgel szólalt meg. A professzionális megszólalást és az előadás intimitását azonnal honorálta is az ezzel a műfajjal csak ritkán találkozó kecskeméti közönség.
Az előadás két része közötti szünetben a közönség a szervezők kérésére átsétált a Városházával átellenben lévő Barátok templomába, hogy a második részben a halál felé vezető sétát idézze meg egy kortárs hazai szerző, Tornyai Péter Junior Príma-díjas zeneszerző, hegedű- és brácsaművész Passacaglia della Morte című, és kifejezetten a Trió Passacaglia felkérésére írott szerzeményének bemutatásával. A 2023-ban bemutatott darabról igen elismerően nyilatkozott Kurtág György, a kortárs zene kimagasló hazai alakja, és a tavalyi ősbemutatóról megjelent kritika is zenetörténeti jelentőségűnek nevezte a művet.
A mintegy 45 percnyi időtartamú kantáta előadásán a zeneszerző, Tornyai Péter személyesen is megjelent. A mű elhangzása előtt Tóth Endre zenetörténész mondott bevezetőt az összetett és bonyolult szerkezetű mű befogadását elősegítendő. A Passacaglia della Morte szövege szintén a Bibliából, Jób könyvéből származik, és szinte kizárólag Jób megszólalásait idézi. A részletek az előadás során tíz különböző nyelven, héberül, ógörögül, latinul, angolul, németül, olaszul, franciául, spanyolul, oroszul és magyarul hangzottak el, amelyeknek fordítását ezen a helyszínen is kézhez kapta a közönség. A mű zenei anyaga számos idézetet tartalmaz, részben éppen abból a régizenei repertoárból, amelyet a koncert első részében megismerhetett a közönség. Az előadásban elhangzó 13 tétel mindegyike passacaglia volt – tudtuk meg a legfontosabb információkat Tóth Endre zenetörténész felvezetőjéből.
A kecskeméti közönség nagyon jól fogadta a városban ritkán hallható, fajsúlyos kortárs zeneművet és az előadók minden igényt kielégítő, magas szintű interpretációját. Rajk Judit és Kéringer László számos különleges effektet szólaltatott meg az előadás során, Zétényi Tamás bravúros és invenciózus csellójátéka pedig szintén méltán váltotta ki a közönség elismerését.
A különleges zenei csemegének számító előadásról a keddi Múzsa magazinban láthatnak sok zenei részlettel fűszerezett összeállítást.
Fotók: Gyenes Kata / Hírös Agóra