November 21. csütörtök, Olivér

Az 1956-os szabadságharc leverésére emlékeztek a köztemetőben

2024. 11. 04., 15:56
A nemzeti gyásznap alkalmából megemlékezést és koszorúzást tartottak hétfőn délután a Kecskeméti Köztemetőben. Az eseményt Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete, valamint az 1956 Magyar Nemzetőrség Kecskeméti Parancsnoksága szervezte.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 26 képet tartalmaz

Himnusszal kezdődött a megemlékezés a Kecskeméti Köztemető 1956-os kopjafájánál. A nemzeti gyásznap alkalmából tartott eseményen lovag Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes mondott beszédet, aki részletesen felsorolta az 56-os kecskeméti eseményeket.


– Október 24-én valóságos hadiállapot volt Kecskeméten, ugyanis a város egész területén folyamatosan magyar és szovjet páncélos járművek járőröztek. A hírös városban a forradalom hatására feltűzték az épületekre a nemzeti színű zászlókat. Az üzemek dolgozói között, valamint az utcákon lévő emberek között nagy volt az öröm, bizakodva tekintettek a pesti események és a váltótársak hatására
— mondta el beszédében lovag Kenyeres Dénes nyá. alezredes.
”

November 4. az 1956-os szabadságharc leverésének gyásznapja. Ezen a napon indult meg a szovjet hadsereg, hogy leverje a forradalmunkat, éppen ezért minden magyar számára fájó az emlék. Magyarország kormánya 2001 óta gyásznapként tekint erre a napra.

A kecskeméti megemlékezést Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete, valamint az 1956 Magyar Nemzetőrség Kecskeméti Parancsnoksága szervezte. Az eseményen Kovács István költő saját versét adta elő:

Kovács István József: Sortüzek

Gyermekként… az  ’56 ősze megcsapott: 
Októberi viharban tankok, és katonák, 
Kamaszok fegyverrel, és lehulló csillagok. 
Emlékeimben élnek,… lőporfüst kavarog. 

Nemzeti zászlónk alatt, imádság, fohász, 
Szózat a néphez… himnuszt énekelve 
együtt dobban szívünk, most is kiver a láz, 
mert végigsöpörtek sortüzek…gyász, gyász. 

Gyermekkoromban megcsapott a halál szele, 
Véres volt a föld, az őszi fák levele. 
November… arcomra egy könnycsepp ráfagyott. 
Halottak… virágok, véres krizantémok. 

Temetők csendje, kopjafák és sírhalmok! 
A gyászom megmaradt,… éveim rohantok 
De én nem felejtek,… Nem felejthetek! 
Fülembe csattognak még a gyilkos sortüzek! 

 Tiszakécske, 1994. április.

A megemlékezés végén koszorúkat helyeztek el az 56-os kopjafánál. Kecskemét Megyei Jogú Város nevében Bán János alpolgármester és dr. Fekete Gábor alpolgármester rótták le tiszteletüket.