Régészeti emlékek az 1000 éves Kecskemétről

Az első írásos emlék arról szól, hogy Kecskemét mintegy 650 éve város. Most azonban a számos régészeti feltárás eredményei kezdik átformálni a képet a város történelméről. A környező településeken folyó feltárások,  mint a Bugaci monostori és az egyéb, tatárjáráskori ásatások azt mutatják, hogy itt haladtak el a legfontosabb kereskedelmi és hadi utak ezer évvel ezelőtt is. Kecskemét szerepe tehát már az Árpád-korban is nagyon jelentős lehetett.

Kecskeméten az elmúlt évtizedben több 10-11. századi temetőt sikerült megtalálniuk a régészeknek. De például a Mercedes-gyár feltárása során még egy, az ezt megelőző időszakból származó, kiemelkedő nagyságú és jelentőségű avar települési központot is találtak a szakemberek. A honfoglalás korától tehát már biztosan folyamatosan éltek magyarok ezen a területen. De a belváros ásatásai is azt mutatják, hogy legalább egy évezredes múltra tekinthet vissza Kecskemét történelme.

A Kada Elek Gimnáziumnál a közeljövőben indul el a munka egy 1500 méteres mélygarázs kialakítása miatt. A régészek szerint ott is sok mindenre fény  derülhet. Az iskolától pár méterre, a Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet épületénél jelenleg is zajlik egy feltárás. Ott egy egykori ferences kolostorépületet és egy tornyot ástak bele a középkori Kecskemétbe, amely most, mint egy időkapszula tárul a régészek szeme elé. A 18. századtól időben lefelé látják a szakemberek azt, hogy mi történt a belvárosban.

A munkálatoknak itt még koránt sincs vége. A tornyot, ami kiugrik az épület oldalából, még csak ezután fogják átvizsgálni a múzeum munkatársai, akik itt is komoly eredményekre számítanak. A régészek egybehangzó véleménye szerint , a belvárosban minimum 3 méteres mélységben fekszik Kecskemét ezeréves történelme.