Lenyűgöző Ember tragédiája-előadást hozott a Háromszék Táncegyüttes Kecskemétre

Könczei Árpád, az erdélyi magyar néptáncélet kiemelkedő alakja, az 1990-ben alapított Háromszék Táncegyüttes első művészeti vezetője érzékenyen, a kortárs elemek felé is kikacsintva nyúlt Madách nagy művéhez. A Tragédia című előadás a teremtéssel kezdődött, a vetítővásznon gyerekek formálták meg a világ születésének bibliai történetét, Lucifer lázadását és világban-maradását. A teremtés után is végig illusztráló szerepet vitt a vászon, a fókusz azonban a színpadra került, ahol kibontakozott az egyiptomi, a római, a konstantinápolyi, a párizsi, a londoni, a falanszter-, majd az eszkimóvilág-szín.

Az előadást magabiztos, kifejező tánctudás és erős színészi játék jellemezte, utóbbiból a zenekar tagjai is aktívan kivették részüket, emlékezeteset alakítva a humorral átszőtt eszkimó-színben. A Heveder zenekar – Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György – a 2000-es évek eleje óta a Háromszék rezidens együttese, tagjai az erdélyi népzenei szcéna legjobb muzsikusai közé tartoznak. A hagyományos népzene mellett ebben a darabban historikuszenei tudásukat is megcsillantották.

A főszereplők közül táncban és színészi kifejezőerőben is kiemelkedett a Lucifert alakító Melles Endre, az együttes férfi tánckarának vezetője, valamint az Ádámot formázó Márton Csaba, akinek a párizsi színben bemutatott verbunkosa párját ritkítja eleganciában.

Az egész tánckar egyenletes és magas teljesítményt nyújtott, és ami talán ennél is fontosabb, sugárzott róluk a tánc, az előadóművészet szeretete.

Az erős kortárs áthallásokkal bíró falanszter-színben töredezett, vonagló mozdulatok jelezték korunk irányvesztettségét, kétségbeesett útkeresését. Megrázó volt a közben be-betűzött legényesek tiszta energiája és önbizalma. A kettő közt feszülő éles ellentét nekünk szegezi a kérdést: mi lehet a néptánc, és egyáltalán, a hagyomány szerepe napjainkban? Választ nem kaptunk, és ez így van jól. Ezt mindenkinek, minden közösségnek magának kell kitapintania.

Az előadás fontos mellékszereplője volt a színek közt archaikus szakrális énekeket előadó Erőss Judit. Énekével és nyugodt jelenlétével a bartóki tiszta forrást jelenítette meg a történelmi színterek kaotikus váltakozása közepette, visszafogottan, de rendíthetetlenül felmutatva a magyar nép ajkán és szívén évszázadok során áthagyományozott bölcsességet.

A Háromszék Táncegyüttes négyállomásos magyarországi turnén mutatja be a Tragédia című darabot. Hálásak lehetünk, hogy a hírös várost is útjukba ejtették. Csak bízhatunk abban, hogy a Kecskemétet és Sepsiszentgyörgyöt összefűző testvérvárosi kapcsolat minél több hasonló értéket közvetít majd közöttünk.