A 60 éves Kecskeméti Szimfonikus Zenekar a sajtó tükrében – Közel negyed évszázad Gerhát László irányításával
Zenés március Kecskeméten
„A kecskeméti fesztiválesemények befejezését március utolsó napján az újjászerveződött nagymúltú zenekar, a Kecskeméti Zenekedvelők Szimfonikus Zenekara és egy fiatal karmester, Gerhát László együttműködésének köszönhettük. A karnagy gondos előkészítő munkájának és zenei érzékenységének is köszönhető, hogy lehetőségeikhez mérten sikerrel birkóztak meg olyan kényes feladattal, mint Weber A bűvös vadász című nyitánya és Schubert sok finomságot, de erőt is igénylő V. Esz-dúr szimfóniája. Örömmel hallottuk – ismét Hajdú Katalin szólójával – Petrovics Emil ifjúkori I. kantátáját (Egyedül az erdőn), Eminescu verseinek magyar fordítására.”
(Ittzés Mihály: Zenés március Kecskeméten – ZeneSzó, 1994. május)
Koncert Jánoshalmán
„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével, eszmékkel, szellemi termékekkel, azaz kultúrával is. A Jánoshalmi Napok zsúfolt, négy napra elosztott műsoranyaga ezt is szépen mutatja. [...] A városháza dísztermében – igaz, kisebb létszámú hallgatóság jelenlétében – a 24 tagú Kecskeméti Szimfonikus Zenekar hangversenye zajlott, ifj. Gerhát László közreműködésével, aki nemcsak orgonált, de karnagyként is nagyszerűen megállta helyét. Gratulálunk neki. Igen szépen előadott Albinoni, Grieg, Sibelius és Schubert műveket hallottunk tőlük. A szívbe lopódzó melódiáktól kezdve vérpezsdítő futamokig, a tanácsterem jó akusztikája által segítve. És... európai színvonalon.”
(Dr. Karsai Ferenc: A Jánoshalmi Mezőgazdasági és Kulturális Napok eseményei – Hunyadi Népe, 1994. május)
„KECSKEMÉT IS KIÁLLÍTJA...”
„Ezúttal nem »nyalka verbunkját« állította ki a »hírős város«, hanem kórusait és zenekarait, mégpedig a Tavaszi Fesztivál keretében. […] A Fesztivál végkicsengését a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Gerhát László vezényletével adta meg. A mostani körülmények miatt sajnos, valóban rendszeres munkát nem tud folytatni a zenekar. A hűvös, barátságtalan áprilisi estén azonban szívet melengető színvonalon és zeneiséggel muzsikáltak. Mozart A-dúr zongoraversenyének szólóját nagy sikerrel játszotta Radványi Mária zongoraművésznő, a Kodály Iskola tanára. Végül – Kodály szülővárosához illően – mondhatni, zajos sikert aratva hangzott el Kodály »Marosszéki táncok« című műve.”
(Ittzés Mihály: „KECSKEMÉT IS KIÁLLÍTJA...” – ZeneSzó, 1996. május)
Kedvező hír az újjászerveződésről
„A kecskeméti önkormányzattól – a kulturális bizottság kérésére és támogatásával – az év hátralévő három hónapjára 1 millió 300 ezer forintos támogatást kapott a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. Az újjászerveződött, új tagokkal bővült zenekar október 3-án tartotta alakuló ülését. Hetente kétszer – hétfőn és csütörtökön – próbálnak az M. Bodon Pál Zeneiskolában. Amint Gerhát László zenekarvezető karnagy kérdésünkre elmondta: az összegtől függetlenül, önmagában az önkormányzati támogatás is nagy jelentőséggel bír, mert azt jelzi, hogy Kecskemét fontosnak tartja a város zenei életének fejlesztését, s nyugodt munkakörülményeket kíván teremteni muzsikusainak. A zenekar most két bemutatkozó koncertre készül: november 11-én, este 7-kor, Katona József születésnapjának tiszteletére adnak ünnepi hangversenyt a Kodály-iskolában. A második bemutatkozó fellépésük pedig december 21-én lesz, szintén a Kodály-iskolában.”
(Ábrahám Eszter: Ünnepi koncertre készülnek. Városi támogatás a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak – Petőfi Népe, 1996. október 18.)
Újjáalakult a szimfonikus zenekar
„Évtizedeken át félhivatásos zenekarként működött Kemény Endre karnagy irányításával a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. Ismert hazai szólisták léptek fel abban az időben Kecskeméten. Ezt a tradíciót is szeretné folytatni a tavaly ősszel újjáalakult szimfonikus zenekar, melyet a Kodály-iskola művésztanára, Gerhát László karmester vezet. – Milyen szakmai program mellett kötelezte el magát a szimfonikus zenekar? – Kecskeméten a zeneművészeti szakközépiskola, a Kodály-intézet, a Pedagógus Énekkar, s nem utolsósorban a művésztanárok által létrehozott kamarazenei együttesek olyan művészi színvonalat képviselnek, amely a szimfonikus zenekar számára is mértékadó. Alapvető szakmai célkitűzésünk tehát az, hogy e zenei intézmények és közösségek által támasztott szakmai elvárásnak, s persze saját művészi elkötelezettségünknek megfeleljünk. S természetes, hogy a zeneszerető kecskeméti közönség szimfonikus zene iránti igényét is szem előtt kell tartanunk.”
(Ábrahám Eszter: Újjáalakult a szimfonikus zenekar – Petőfi Népe, 1997. június 21.)
Hangverseny a Kodályban
„Erkel Ferenc Hunyadi című operájának nyitánya önálló műként is sikerdarab. A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Gerhát László irányításával ezúttal is hitelesen, az alkalomhoz méltó módon szólaltatta meg. A Les Preludes, Liszt szimfonikus költeménye hálás koncertdarab, előadása – bár számos helyen igen nehéz feladatok elé állítja a zenekart – egyre meggyőzőbbé válik, a közönség pedig minden megszólaltatáskor lelkesen fogadja. Az ünnepélyesség, a prózaitól a költőin át a nagy harmóniáig ívelő emelkedettség itt is megjelent.”
(Petőfi Népe, 1998. december 2.)
A muzsika embert nevel
„Április 11-én, kedden ismét hangversenyre várja a zenebarátokat a kecskeméti evangélikus templom. E koncert egyben búcsúhangverseny is lesz. Lukács János több mint negyven esztendő után utoljára lép közönség elé a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarral. A muzsikussal a búcsú ürügyén beszélgettünk. [...] Számomra a zene netovábbja, a muzsika csúcsa a zenekari hangzás. Úgy éreztük, Kecskemétnek kell egy szimfonikus zenekar. Az együtt muzsikálás gyönyörűségén túl pedig úgy véltük, egy város életében fontos, és igazi rangot jelent, ha van saját zenekara. Főleg Kodály városában...”
(Pálházi Ilona: A muzsika embert nevel – Petőfi Népe, 2000. április 8.)
Kecskemét Budapest vendége
„Március 30-án és 31-én Kecskemét lesz az új évezred első Budapesti Tavaszi Fesztiváljának díszvendége. Pénteken este nyolckor a Mátyás-templomban ad hangversenyt a negyven esztendeje alakult, nemzetközi hírű Kecskeméti Pedagógus Énekkar és a szintén több évtizedes múltra visszatekintő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. Erdei Péter Liszt-díjas karnagy vezényletével. Liszt Ferenctől a Via Crucist és Vivalditól a Glóriát adják elő neves szólisták közreműködésével.”
(Magyar Nemzet, 2001. március 22.)
Szokolay-mű sikere a szerző jelenlétében
„Egy már-már messzire tűnt eseménnyel kell kezdenünk a visszatekintést, hogy ne merüljön teljesen feledésbe. Olyan dologról akarunk ugyanis elsőként – ha megkésetten is, de-hírt adni, amit jogosan nevezünk jelentős eseménynek. Még a 2000. év végén történt, hogy a millenniumi év nagy karácsonyának ünneplése jegyében, nagy elszánás és nem lankadó akarás eredményeként két estén megszólalt Szokolay Sándor Magyar karácsony című ciklusa Kecskeméten. A nagyszabású terv kigondolója és a megvalósítás motorja Pálinkásné Kócsó Mária, az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziuma és Pedagógiai Szakközépiskolája énektanára volt. […] Sikerült megnyernie Gerhát László karnagyot, és együttesét, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart, így a magyar karácsonyi énekek színes feldolgozása eredeti fényében, teljességében szólalhatott meg 2000. december 18-án és 19-én más szerzők néhány kisebb, az iskola karvezetői által vezényelt művének társaságában a kecskeméti Erzsébet-templomban. A 19-i hangversenyt ünnepivé, társadalmi eseménnyé avatta jelentős egyházi és világi személyiségek, köztük Mádl Ferencné és Antall Józsefné, s természetesen a zeneszerző jelenléte. így az előadás mintegy tiszteletadássá is vált Szokolay Sándor – akkor még csak közelgő – hetvenedik születésnapja okán. Az elhangzott köszöntőbeszédek mellett a zeneszerző vallomásos szavai is hozzájárultak az alkalom emlékezetessé tételéhez.”
(Ittzés Mihály: Kecskeméti visszatekintő – ZeneSzó, 2001. május)
Hangverseny a diákoknak
„A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar nemcsak a hírös város zenei életének meghatározó és népszerű résztvevője, de egyre többször lép fel más településeken is, elsősorban Bács-Kiskun megye különböző városaiban, községeiben. Kodály Zoltán szellemiségének megfelelően a koncertek mellett a szimfonikus zenekar nagy hangsúlyt fektet a fiatalok zenei nevelésére is. Ennek jegyében legutóbb Tiszakécskén, az Arany János Művelődési Központ színháztermében tartottak hangversenyt a helybeli iskolák diákjainak.”
(Szentirmay Tamás: Hangverseny a diákoknak – Petőfi Népe, 2005. február 2.)
Érzelmi gazdagság az elültetett magból
„Vezényel: Gerhát László. Ugye, önök is számtalanszor olvasták már ezt a rövid mondatot? De vajon azt tudják-e, kit takar a név? Segítek: egy zenészt, aki cseppet sem mellékesen tanít is, és aki Kodály szellemiségében vezeti a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart. És hisz abban, hogy az elültetett mag előbb-utóbb érzelmi gazdagsággá nő. [...] Az éves tevékenységünk nagyrészt hagyományokra épül. Van többek között újévi koncertünk, rendszeresen fellépünk a tavaszi fesztiválon, a Kodály-fesztiválon, a máltai jótékonysági gálán. Tavaly sikerült felélesztenünk azt a hagyományt is, hogy Katona József születésnapján, november 11-én a zenekar egy koncerttel ünnepel. Ekkor a műsort kizárólag magyar művekből állítjuk össze. Kuriózum a közönség és a zenekar számára egyaránt, hogy minden évben, áprilisban a Kodály iskola kimagaslóan tehetséges hangszeres növendékeivel lépünk fel: versenyműveket játszanak a zenekar kíséretével. Tizenéves szólistákkal játszani egyrészt nagy felelősség, másrészt nagyon lelkesítő dolog. Az ő igyekezetük, meghatottságuk a zenekarra is áthat, és ezt az élményt sokáig megőrizzük. Kodály-iskolás tanárként ez a koncert különösen közel áll a szívemhez.”
(Havasi Renáta: Érzelmi gazdagság az elültetett magból – Grátisz, 2005. március 19.)
Ed Harris a zenekar élén
„Beethoven áll a karmesteri pulpituson és vezényel. Az arca átszellemült, megrendülten éli át művét. Már majdnem teljesen süket, de a IX. szimfóniát belső hallására hagyatkozva képes dirigálni. Ha kamerák nem lennének, talán elhinnénk, hogy Beethoven reinkarnációja érkezett Kecskemétre, a Katona József Színházba, ahol új életrajzi alkotás felvételei folynak, a neves lengyel filmes, Agnieszka Holland rendezésében. [...] A Beethovent alakító Ed Harris … élvezte, ahogy az ő, akkor még meglehetősen bizonytalan intésére elindult a zenekar, élőben, »háttérhang« nélkül. A kecskeméti színházban készített felvételek után elárulja: »A legjobb az egészben az volt, amikor tényleg én vezényelhettem, mint tegnap a Kilencedik szimfónia fináléját. Bár igazán nem tudom megítélni, de számomra az összes zenész nagyszerű volt: a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a kecskeméti Pedagógus Kórus is. Jólesett az a megértés, amivel suta mozdulataimat fogadták. Kifejezetten motivált az együttműködésük. És amikor a kórus búcsúzóul elénekelte Kodály Esti dalát, egészen meghatódtam.«”
(Ittzés Tamás: Ed Harris Beethoven szerepében – Gramofon, 2005. nyár)
Fesztiválzárás
„Hatalmas közönségsikert aratott a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Liszt-Wagner-estje hétfőn, a Kecskeméti Kulturális Központban, Gerhát László vezényletével. A Tavaszi Fesztivál záróeseményének vendége volt Ránki Dezső Kossuth-díjas zongoraművész, akit a közönség szinte a színpadról sem akart leengedni.”
(Petőfi Népe, 2011. április 6.)
Zenét és hangzást ötvöztek
„Együtt zenélt a Csík Zenekar és a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Kamarazenekara a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál nyitóestjén. [...] A Tavaszi zsongás című közös koncert nem mindennapi zenei csemegével örvendeztette meg a közönséget. Mert ritkán hallani cimbalmon Beethoven Holdfény szonátáját, »összeszőve« egy kalotaszegi hajnali dallammal. Ahogyan Kodály és Bartók népzenei ihletésű zeneművei is ritkán csendülnek fel az eredeti dallamforrásokkal együtt. »Szépen, lassan, ügyesen készítettük a műsort, megidézve a tavasz sokszínűségét. A nagymesterink a népdalokra alapozva alkották meg műveiket, mi pedig a falusi zenekarok játéktechnikáját és azok harmonizálását igyekeztünk szimfonikus hangzásba ötvözni« – mondta köszöntőjében az idén 25 éves Csík zenekar vezetője, Csík János.”
(Popovics Zsuzsanna: Zenét és hangzást ötvöztek – Petőfi Népe, 2013. március 16.)
Zenekari muzsika – fél évszázada
„A zenekar sok évtizedes múltra tekinthet vissza, ebben az évben már fél évszázados fennállását ünnepelheti. S nemcsak a társulat, hanem vezetője, Gerhát László is jubilál, hiszen húsz esztendővel ezelőtt vette át az együttes irányítását. A karmester a jubileumi szezon programjairól, a Regionális Zenekarok Szövetségébe visszatért együttes mindennapjairól, elképzeléseiről mesélt, valamint arról, hogy tervezik-e a hivatásos útra lépést. [...] Volt egy nagyon jelentős időszaka a zenekarnak – a hathatós városi támogatásnak köszönhetően. Önálló gazdálkodással először közhasznú szervezet lettünk, majd kft.-ként működtünk, s az, hogy a pénzügyekben szabad kezünk volt, segített felmérni és jól tervezni a szakmai munkát. Lehetőségünk volt a hangszerpark bővítésére, karbantartására, így ismét meg lehetett alapozni az együttes jövőjét. A város aztán négy évvel ezelőtt úgy gondolta, jobb lesz nekünk, ha egy olyan intézmény áll mögöttünk, amely működteti a zenekart, kiszolgálja az együttesben folyó munkát, ráadásul helyszín tekintetében is segítségünkre van. így tagozódtunk be a művelődési központba, ezzel azonban elveszítettük az önálló gazdálkodásunkat. [...] A távolabbi jövőben pedig jó lenne, ha az előző időszakban is vágyott változást, a hivatásos formát is elérhetnénk. Ez nagyon nehéz út, lépcsőzetesen lehet csak haladni, de szeretnénk ez irányba is megtenni a kezdő lépéseket. Meg kell teremteni az anyagi bázist, aztán kamaraegyüttesként elindulni. Azt gondolom, Kodály városa, Kecskemét nem engedheti meg magának, hogy ezt a lépést előbb-utóbb ne tegye meg...”
(Réfi Zsuzsanna: Zenekari muzsika – fél évszázada. Gálakoncerttel, külföldi fellépéssel ünnepel a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar – ZeneKar, 2016. február)