November 12. csütörtök, Jónás, Renátó

A bor az élet szimbóluma – Márton-napi hagyományok és az újborok

2026. 11. 12., 13:55
Mit üzen Szent Márton ünnepe a ma emberének? Mi a bor szimbolikája? Milyen ízvilággal rendelkeznek az idei újborok? Sok izgalmas kérdésre és ízre derült fény a Tudomány és Művészetek Házában szerda este, ahol a hagyomány a misztikum és az újborok izgalma találkozott.

Szent Mártonra, a középkor egyik legfontosabb szentjére is emlékezünk minden év november 11-én. Az ünnep egybe esik a must kiforrásával, az újbor kierjedésével. A Tudomány és Művészetek Házában borkóstolóval egybekötött előadást tartott a Bács-Kiskun Vármegyei Társulat. Az eseményen sok érdekességet tudhattak meg az érdeklődők. Évközben az ünnepek ritmusban követik egymást és mindegyiknek külön jelentése van. A régi időkben az ünnepek mindig közösségi összetartásról szóltak, egymás megismeréséről, a feltöltődésről.  A Márton -napnak is fontos kulturális és szociológiai, lélektani szerepe van. A régi időben novemberben volt a paraszti év vége – ismertette Szappanos Benedek, borkultúra szakértő.

— Aki ezen a napon bort nem iszik, az egész évben szomjazik, aki libát nem eszik, egész éven éhezik. Ennek nem csak az az értelme, hogy inni és enni kell, átvitt értelme is volt. Ilyenkor a gazdák már megállapodtak a dolgozókkal a következő évre, aki megállapodást kötött, az nem éhezett a következő évben
— mondta a szakértő.
”

Szent Márton középkori gyógyító ember volt, a 300-as években, Szombathelyen született. Egész életében hirdette a keresztény hitet, sírhelye mai napig fontos zarándokhely. 371-ben Mártont Tours püspökévé választották meg.  Bátor, segítőkész ember volt, lehajolt a szegényekhez, kitaszított emberekhez. A Márton – napnak nagyon fontos misztikus tartalma is van. A bor a keresztény kultúrában az élet szimbóluma.

— A bornak nagyon összetett szimbolikum világa van. A bor azt is jelenti, hogy töltődjünk fel, legyen hitünk. Ez az utolsó időszak volt, amikor ünnepeltek, beszélgettek, jól érezték magukat az emberek. Utána az adventi időszakban a befelé fordulás volt, a lelki felkészítés
— fogalmazott Szappanos Benedek.
”

Dabasi Gábor borász ízletes borait kóstolhatták meg az érdeklődők. A szakember elmondta: nehéz volt az idei szüret, de ennek ellenére izgalmas, karakteres ízvilágú nedű született. Az eseményen három kunsági újbort ízlelhettek a résztvevők: rosét, Irsai Olivért és a kövidinkát, ami a térség egyik fő fajtája.

— Régi, több száz éve termelik az őseink, mi próbáljuk visszahozni a köztudatba, nagyapáink kedvelt bora volt, szívesen fogyasztották. Egy Irsai Olivért is kóstolhatnak, ami szintén Kecskeméthez kötődik, 1930-ban Kocsis Pál nemesítette is Kecskeméten, tehát a város büszke lehet rá, hogy országosan nagyon népszerű lett az Irsai Olivér és egy rosé bort, egy Cabernet Savignon rosét
— tette hozzá a borász.
”

Dabasi Gábor elmondta azt is, hogy régen az első borkóstolásokat Márton napján tartották, ma a gasztronómia is újra felkészült arra, hogy Márton napján libatoros vacsorákat készítenek. Ami a borász számára nagy kihívás, hiszen fontos, hogy minél korábban az asztalra kerüljenek a finom borok.

Az esemény többek között arra világított rá, hogy érdemes megismerni ünnepeink lélektani hátterét, hiszen sok kincsre bukkanhatunk. Amellett, hogy az ünnepek belső egyensúlyunkat tartják össze, ha szívvel lélekkel üljük meg őket, összetart bennünket és feltöltődést hoznak az életünkbe.