Március 15. vasárnap, Kristóf

A nemzet lelke Kecskemét főterén 

2026. 03. 15., 20:20
A nemzet lelke bennünk él – fogalmazott Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója beszédében a március 15 -ei városi ünnepségen. Ünnepi műsorral és koszorúzással emlékezett Kecskemét városa az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc 178. évdordulóján a város főterén, március 15- én, délután.
Fotó: Bogdándi Ferenc
A galéria 14 képet tartalmaz

Méltó módon emlékezett Kecskemét városa az 1848/49 -és forradalom és szabadságharc 178. évfordulóján. Március 15. Alkalmából a főtér piros- fehér-zöldbe borult. A Városháza előtt sokan összegyűltek, hogy tisztelegjenek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Az eseményen a Kecskeméti Hírös Agóra Kulturális Művészeti és Ifjúsàgi Központ megható és elgondolkodtató műsora hozta közelebb a szabadságharc hangulatát a jelenlevőkhöz. Az előadás a Nemzet lelke címet kapta.
Az ünnepi beszédet Bujdosóné dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató tartotta, aki nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át. Úgy fogalmazott: "március 15- e a magyar szabadság egyik legfényesebb pillanata, amikor egy nemzedék kimondta, hogy a magyar nemzet szabad akar lenni."

– Mi is a nemzet lelke? A nemzet lelke nem csupán a történelemkönyvek lapjain sorjázó eseméynek, nagy csaták, híres beszédek és imert nevek. A nemzet lelke azokban a pillanatokban mutatkozik meg, amikor egy közössèg felismeri, hogy sorsa közös, jövője közös és felelőssége is közös. 1848 tavasza ilyen volt és amikor március idusa elérkezik a magyar ember szívében egyszerre szólal meg a törtlenelem és a remény
— emelte ki.
”

Kecskemét aktív résztvevője volt a forradalomnak, 1848. március 17-én kezdték a városban a nemzetőrség szervezését, ahová 10 nap alatt 900 helyi polgár jelentkezett, így téve tanúságot arról, hogy Kecskemét népe kész felelősséget vállalni a hazáért – idézte fel. A város közössége a szabadság ügyéhez csatlakozott. Bujdosóné dr. Dani Erzsébet emlékeztetett Petőfi Sándor és Jókai Mór szerepére a szabadságharcban, kiemelte Kossuth Lajos kecskeméti látogatását, aki itt mondta híres toborzóbeszédét, mely nagy hatást gyakorolt a kecskemétiekre, s végül minden 10. polgár fegyverrel szolgálta az országot. 

Március 15. tanúsága, hogy „a nemzet lelke bennünk el, a jövő alakítható. Rajtunk múlik hogy a szabadság örökségéből milyen jövőt formálunk" – fogalmazott.

Az ünnepség záróakkordjaként a Kossuth szobornál az emlékezők elhelyezték a koszorúkat, virágokat.