A romániai forradalom testközelből: Kecskemétre is jön a Libertate'89 –Nagyszeben
A film magyarországi díszbemutatóját a XVII. Román Filmhét nyitányaként a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartották november 7-én este. Az eseményen Tudor Giurgiu rendező elmondta, hogy alapos kutatások, interjúk előzték meg a film elkészültét, számos, a filmben is feltűnő szereplővel beszélgetett az akkori eseményekről. – Az interjúkból az derült ki, hogy mindenki megalkotott magának egy olyan képet, ami a saját szerepét elfogadhatóvá teszi. Gyakorlatilag rekonstruálták a történteket a saját narratívájuk szerint. Bűntudata senkinek nem volt – mesélte a rendező az Urániában.
A film sem tesz kísérletet arra, hogy ítéletet mondjon, és megjelölje, kik voltak a hősök és kik a bűnösök. A díszbemutatót személyes jelenlétével megtisztelő Tőkés László is méltatta a filmnek ezt az érdemét. Tőkés, akinek temesvári otthonától indult ki a forradalmat lángra lobbantó eseménysor 1989. december 15-én, hitelesnek nevezte a film ábrázolásmódját – ennél fontosabb kritika nem is kell Giurgiu filmjének.
A kolozsvári születésű román rendező, aki egyúttal a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója is, több gesztust tett a díszbemutatón. Köszöntő sorait magyarul olvasta fel, a "mözsi"-nek ejtett "mozi" szótól eltekintve kitűnő kiejtéssel. Kiemelte Tőkés forradalomban betöltött szerepét és megköszönve jelenlétét a díszbemutatón. A református lelkész válaszában románul gratulált a rendezőnek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontosak ezek a gesztusok akkor, amikor a régi ellenségeskedés még mindig fel-fellángol Erdélyben, bár szerencsére már ritkán és elszigetelt formában.
Miért Szeben? Ez az első kérdése mindenkinek. Hiszen sokkal jelentősebb események történtek Temesváron és Bukarestben. Giurgiu azt mondja, senki nem mondta még el a szebeni történéseket, márpedig el kell őket mondani. Közel 100 ember vesztette életét a városban a forradalom alatt, és olyan sajátos, filmvászonra kívánkozó esetek történtek, amik mellett nem mehet el az ember. Mindeközben pedig itt is leképeződött az egész forradalmat jellemző kaotikus helyzet, melyben az egyes szereplők – a civil forradalmárok, a titkosrendőrség (Securitate), a rendőrség (milícia) és a hadsereg – közti viszonyok sokszor tisztázatlanok, kuszák voltak. A rendező egyik fő üzenete a filmmel az, hogy nem tartható az álláspont, miszerint a hadsereg "hófehér" volt a forradalomban, azaz a nép mellé állt és nem követett el bűnöket, túlkapásokat. Ezzel a mítosszal le kell számolni – jelentette ki.
A film több párhuzamos főszereplőn keresztül mutatja be az események sokrétűségét és azt, hogy a résztvevők hányféleképpen élték meg a forradalom napjait. A főbb szereplők között találunk a rendőrség jogi osztályán dolgozó tisztet, katonai parancsnokot, civil forradalmárt, az eseményekkel sodródó ártatlan fiatalokat, önmagát feladó belügyes női tisztviselőt és fiát elvesztő apát is. A nemzetiségi sokszínűség – románok, magyarok, szászok – nem jelenik meg a filmben, ez talán végképp átláthatatlanná tette volna a viszonyokat. Persze a valóságban ez is jelen volt, különösen a szászok erdélyi fővárosában, Nagyszebenben.
Mindamellett, hogy a film nem ítélkezik, a budapesti díszbemutatón Giurgiu és Tőkés is kiemelte, hogy a valódi bűnösöket már rég el kellett volna ítélni, ez azonban többnyire a mai napig nem történt meg. – Elmaradt a nyilvános bocsánatkérés, az 1989-es forradalmat a román társadalom a mai napig nem dolgozta fel. A lezárás aktusa, aminek a kommunista rendszer leverése után meg kellett volna történnie, soha nem történt meg. A VÁLTOZÁS soha nem történt meg. Ezért ezzel a filmmel az a célom, hogy pontos képet fessek az akkori káoszról, másrészt, hogy magyarázatot adjak arra, hogy az igazi gyilkosokat miért nem vonták évekig felelősségre – nyilatkozta korábban Giurgiu.
A Libertate '89 – Nagyszeben több fesztiválon is sikert aratott: a film a Szarajevói Filmfesztiválon elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség különdíját, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) a Vodafone Hearts' Awardot, a legkedveltebb román film díját, a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon pedig az ökumenikus zsűri díját. A román-magyar koprodukcióban készült film vágója Lemhényi Réka, a sound designer Székely Tamás volt. Erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatóak a filmben, mely román nyelven, magyar felirattal készült el.
A film november 16-án kerül a hazai mozikba, Kecskeméten november 20-án és 21-én 18:00 órától látható az Otthon moziban.
A film előzetese itt nézhető meg: