A Scherzo Vegyeskar révén tovább bővültek Kecskemét török kapcsolatai

Október 29-e és november 2-a között nemzetközi kórusfesztivált rendeztek Törökországban. A „2. Eskişehir Uluslararası Polifonik Koro Şenliği” néven meghirdetett találkozón – amelyet Eskişehir város önkormányzata az Eskişehiri Polifonikus Kórus Egyesülettel együttműködve szervezett – összesen 41 kórus vett részt. A 15 városból érkező kórustagoknak lehetőségük volt megosztani tudásukat és tapasztalataikat, különböző zenei megközelítéseket felfedezni és együttműködni a workshopokon.

A fesztivál részeként a kórusok előadásait egy nemzetközi zsűri értékelte. A verseny- és rangsorolás-központú megközelítés helyett az értékelések elsősorban a fejlesztést, a tapasztalatok megosztását és a művészi interakciót helyezték előtérbe. A zsűri tagjai visszajelzéseket és javaslatokat adtak a kórusoknak a repertoárral, az interpretációval, az intonációval és a zenei kifejezéssel kapcsolatban. A fesztivál művészeti igazgatója Ender Sakpinar volt – a nemzetközi hírű karmester szülőhazája egyik legkeresettebb dirigense, aki Törökország legkiemelkedőbb zenekarai mellett Európa számos ismert együttesének élén állt már, így például 2018-ban a Savaria Szimfonikus Zenekart is vezényelte.

A háromnapos rendezvény résztvevői – így a fesztivál kiemelt vendége, a Scherzo Vegyeskar is – három koncerten lépett fel. Először az eskişehiri önkormányzat kultúrpalotájában, a helyiek által csak „Operá”-nak hívott épület színháztermében énekeltek, azután a Törökország Velencéjeként is emlegetett település egyik központi terén, illetve az óvárosban lévő, sziklatemplom jellegű múzeumában álltak közönség elé. A kecskeméti együttes Závori Erika vezetésével mindhárom alkalmon elnyerte a hallgatók tetszését, műsoraik elhangzása után – többek között John Dowland, Felix Mendelssohn Bartholdy, Kovács Gábor és Karai József műveit, illetve egy 20. században élt török zeneszerző, Ahmed Adnan Saygun népdalfeldolgozását szólaltatták meg – óriási ünneplésben részesítették őket.

„Utunkat elsősorban egy volt kórustársunknak, Faragó Zitának köszönhetjük – összegezte törökországi vendégszereplésük előzményeit és a kórusfesztiválon szerzett élményeiket Závori Erika. – Ő már régebb óta Törökországban él, ám amikor a 2010-es évek második felében egy rövid időszakra visszaköltözött családjával Kecskemétre, akkor a Scherzóban velünk énekelt. Közös élményeinket nem felejtette el, és később, amikor török földre visszatérve az eskişehiri vegyeskar tagja lett, felmerült benne, hogy a két kórust »összehozza«. Az ő szorgalmazására meghívást kaptunk az ottani kórusfesztiválra, és persze nagyon sokat segített az út előkészítésében és a kinn tartózkodásunk során is. Mondhatni az idegenvezetőnk volt a számunkra ismeretlenben, és még színpadra is lépett velünk: Karai Estéli nótázásában zongorán ő kísért bennünket. Sokat jelentett számunkra, hogy Eskişehir város önkormányzata azzal is támogatta a részvételünket, hogy saját autóbuszával biztosította az isztambuli repülőtér és Eskişehir közötti, összesen 1.500 km-es oda-vissza utazásunkat, amely igen nagy összegű segítség volt – Ayşe Ünlüce polgármester asszonnyal személyesen is találkoztunk.”

„5 éves korom óta határozza meg életemet a zene – emlékezett vissza a muzsikához való kötődésére és az elmúlt időszakban történtekre Faragó Zita. – A Kecskeméti Kodály Iskolában nőttem fel zongoristaként. Az ÉZI, később pedig a város különböző kórusaival igen sok helyre utaztunk mindig is. İnnen eredt az ötlet: legyen testvérkórusunk. Februárban felvetettem szeretett Özlem Erdoğan karnagyomnak, aki azonnal az októberi fesztivált javasolta. İsmerve Erikát, a Scherzo nagy részét, illetve a jelenlegi kórusomat és Özlemet, mertem ezt így bevállalni, és egy pillanatig sem aggódtam. Zseniális három nap volt, igen gazdag programokkal, fellépésekkel, rengeteg nevetéssel és szívmelengető közös éneklésekkel. Hiszen a zenének ez a lényege, nincs nyelve, csakis léleksimogatása, ami mindenkire pozitÍv hatással van. A Scherzo 2027-es nyári visszahívásával remélem folytatódik majd ez a rendkívüli es értékes kapcsolat, hiszen máris egy álmom vált valóra, amikor Eskişehirben színpadon álltam a régi és az új kórusommal.”

A Scherzo Vegyeskar és az eskişehiri kórus tagjai között a három nap alatt szoros kapcsolat alakult ki. „Különleges ajándékként éltük meg – mondta Závori Erika –, hogy közülünk többen családoknál kaptak szállást. Vendéglátóink, az ottani vegyeskar tagjainak nagy része Eskişehir iskoláinak énektanárai, illetve valamennyien egyben zenészek. Csodás élmény volt, hogy felnőttként tudtunk »belekukkantani« abba, miként élnek a törökök. Egy elképesztően bohém és izgalmas társaságba csöppentünk. Természetesen egészen más az életszemléletük, sokkal könnyedebb, szabadabb. Végtelenül kedvesek és figyelmesek voltak. Szeretetünket mi is igyekeztünk kifejezni. Így például megtanultuk és elő is adtuk Deli Zsolt barátunk erre az utunkra komponált, Iki gelin című kórusművét, amelyben két közismert népdalt, egy magyart és egy törököt »kombinált össze«. A legemblematikusabb pillanatot meg akkor éltük át, amikor Bárdos Lajos egyik legnépszerűbb kórusművét – amit egyébként ők kívülről, kotta nélkül tudták –, a Tábortűznél-t együtt, egymásba összekapaszkodva énekeltük el közösen. Úgyhogy nagyon intenzív volt ez a néhány nap, és már elkezdtük a szervezést, hogy 2027-ben Kecskeméten ismét találkozhassunk velük.”