A székelyek büszkék kultúrájukra, gyökereikre
Harmadik alkalommal rendezték meg a Székely-Magyar Zenei Találkozót
– Kecskemét számomra egy kedves, szép város, ahol mindent meg kell tennünk azért, hogy a magyar nóta megérje igazi tavaszát – mondta a Kecskeméti Médiacentrumnak Szilágyi Sándor nótaénekes, aki Csittszentivánról, Marosvásárhely mellől érkezett a hírös városba. A Dankó Pista-díjas művész kiemelte: napjainkban nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalok is szeretik azt a magyar nótát, amely a nemzeti önazonosságunk része, amely a saját anyanyelvünk, amely szervesen beilleszkedik hagyományaink közé.
Dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő a Kecskeméti Médiacentrumnak elmondta: közeledik június 4-e, a nemzeti összetartozás napja, így most különösen ráirányul a figyelem a határon túli magyarok sorsára, a megmaradásukra, és ebben nekünk, anyaországiaknak óriási a felelősségünk.
– Testvérek vagyunk. Sokat tanulok tőlük, és ők is tőlünk, megőrzik a régi hagyományainkat. Ez a rendezvény leginkább a barátságról szól – fogalmazott Kovács János, a Kecskeméti Nótások Baráti Köre Egyesület elnöke. Kovács János arról is beszélt, hogy amikor Erdélyben jár, akkor rendre tapasztalja azt, hogy amikor ott egy székely kiáll a kapu elé és elkezd énekelni, akkor fél óra múlva már 150-en vannak ott és mulatnak, mindenféle ok nélkül.
Lévainé Jánosné önkormányzati képviselő, tanácsnok megnyitó beszédében elmondta: az erdélyi magyarok azt vallják, hogy Székelyföldön otthon vannak, Magyarországon pedig itthon.
Kiemelte, hogy a székelyek sokunk véleménye szerint alapvetően jókedvű, viccet értő és továbbadó emberek, akik ápolják hagyományainkat, büszkék kultúrájukra, gyökereikre.