Az éneklés örömét hirdette a Fővárosi Énekkar koncertje

2026. 05. 18., 14:49
Magyar hangok – válogatás a magyar kórusirodalomból címmel nagy sikerű koncertet adott szombat délután a Katona József Könyvtárban a Fővárosi Énekkar. Az idén 114 éves, Magyar Örökség díjas együttes előadásában többek között Kecskemét neves szülöttje, Kodály Zoltán öt kórusműve hangzott el. Az Esti dal megszólaltatásába a budapesti kórus karnagya, Oravecz Péter biztatására a koncert hallgatói is bekapcsolódhattak.
A galéria 8 képet tartalmaz

A patinás múlttal rendelkező Fővárosi Énekkar szombat délutáni kecskeméti koncertjére szép számú közönség volt kíváncsi. Az alkalom elején a házigazda intézmény, a Katona József Könyvtár nevében Virág Barnabás előbb köszöntötte a megjelenteket és a Budapestről érkezett vendégeket, majd a program létrejöttének történetét is összefoglalta röviden. „Megtisztelő számunkra, hogy a könyvtárunk híre mint koncerthelyszín már a fővárosig eljutott. S amikor mostani vendégeink jelentkeztek, hogy szeretnének nálunk hangversenyt adni, örömmel tettünk eleget ennek a kérésnek” – mondta a megyei bibliotéka igazgatóhelyettese, azután átadta a szót a kórus karnagyának, Oravecz Péternek, aki pár mondatban bemutatta az általa irányított együttest.

A Fővárosi Énekkar története dióhéjban

A Fővárosi Énekkart „Budapest Városi Énekkar” néven 1912-ben Bárczy István polgármester alapította fővárosi tisztviselőkből és pedagógusokból. Első karmestere, művészeti vezetője Sztojanovits Jenő, a Magyar Dalszövetség országos karnagya volt. Az I. világháború után 1919-ben Kacsoh Pongrác indította be újra a Fővárosi Énekkart, majd Karvaly Viktor, Péter József, Pődör Béla, Dobray István, Ugrin Gábor, Takács László, Csík Miklós, id. Sapszon Ferenc, Dinyés Soma, Székely Miklós és Noseda Tibor állt az énekkar élén. 2025 márciusa Oravecz Péter az együttes karnagya. 1929 óta számos alkalommal vendégkarmesterrel is dolgoztak, az első ilyen vendég Kodály Zoltán volt. Később Kecskemét szülöttje több művét is a Fővárosi Énekkar mutatta be. 114 éves krónikájuk egyik legsikeresebb momentuma az volt, amikor 1934. október 21-én és 22-én Bécsben, illetve Budapesten a Psalmus Hungaricust és Beethoven IX. szimfóniáját Arturo Toscanini vezényelte a kórus közreműködésével a Bécsi Filharmonikusok élén. Toscanini az előadások után a legnagyobb elragadtatással méltatta az énekkart.

Az alkalom folytatásában a vendégkórus előadásában magyar zeneszerzők műveiben gyönyörködhettek a kecskeméti zenebarátok. Bárdos Lajos Tiszai dallamok című kórusával kezdte műsorát a Fővárosi Énekkar, majd két Kodály-darabot, az Ady Endre versére komponált, az utóbbi években koncerteken ritkábban elhangzó Fölszállott a pávát, valamint a Nagyszalontai köszöntőt hallhatta a közönség – utóbbit egy apró névváltoztatással, így fejezték ki szeretetüket, születésnapi jókívánságaikat egyik kórustársuk felé az énekesek. Ezt követően Bartók Béla két egynemű karát adtak elő a vendégkórus hölgytagjai, majd a hírös város iránti tisztelet jegyeként újabb Kodály-művek hangoztak el. Az Esti dal megszólaltatásába a budapesti együttes karnagya invitálására a jelenlévők közül többen is bekapcsolódtak. A hangverseny Bartók Béla Négy szlovák népdalával –zongorán közreműködött Békési Bertalan –, illetve mintegy keretbe foglalva az estét, Bárdos Lajos Régi táncdalával zárult.

A Fővárosi Énekkar, melynek tagjai között „fiatalokat és már régebb óta fiatalokat” egyaránt fel lehetett fedezni – a koncert elején Virág Barnabás hívta fel a figyelmet erre –, szép sikert aratott. Karnagyuk világos, érthető kézmozdulataira figyelve szemmel láthatóan örömmel és nagy lelkesedéssel énekeltek, méltán kaptak vastapsot a kecskeméti zeneszeretőktől.