Bemutatkoznak a Kecskeméti Sportiskola szakosztályai

Az alapokat Nagysolymosi Sándor tette le, aki a magyar judo meghatározó alakja volt: válogatott versenyzőként eredményeivel, később edzőként és nevelőként a munkájával hagyott maradandó nyomot. Kecskeméten különösen nagy szerepe volt abban, hogy a judo nem szűk versenyzői közeg sportja maradt, hanem sok száz gyerek számára vált élménnyé és közösséggé.

Edzőként következetes, mégis emberközeli szemléletet képviselt. Nem kizárólag az érmek számítottak, hanem az, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást, megtanulják a fegyelmet, a tiszteletet és az önbizalmat. Nagysolymosi Sándor továbbra is a szakosztály vezetője, míg az edzések irányításának napi teendőit fia, Nagysolymosi Tibor viszi tovább.

Sportiskolai alapok, egyesületi gyökerek

A judo a Kecskeméti Sportiskola alapító szakosztályai közé tartozik, ugyanakkor a sportág városi múltja jóval régebbre nyúlik vissza. A mai struktúra kettős: az utánpótlás-nevelés a sportiskola keretein belül zajlik, míg a továbblépés lehetőségét a Kecskeméti Judo Club biztosítja.

– Fontos, hogy ne mindenkit ugyanabba az irányba tereljünk. Van, aki versenyezni akar, van, aki csak sportolni. Mindkettőnek helye van nálunk – hangsúlyozza a vezetőedző.

Nagysolymosi Tibor edzői gondolkodását alapvetően határozza meg saját versenyzői múltja. Nem kívülről érkezett a rendszerbe, hanem végigélte mindazt, amin ma a kecskeméti judós fiatalok is keresztülmennek.

– 1992-ben kezdtem el judózni, mondhatjuk, hogy a szőnyeg mellett nőttem fel – idézi fel a kezdeteket.

Gyerekként több sportág is jelen volt az életében.

– Röplabdáztam, úsztam, teniszeztem, sok atlétikaversenyen indultam. Volt, hogy országos mezei futóbajnokságon csapatban másodikak lettünk, úgy, hogy nem is atléták voltunk. De versenyszinten csak a judót tudtam elképzelni – emlékezik vissza.

– Diák B-ben, 11–12 évesen lett meg az első magyar bajnoki érmem, egy második hely. Onnantól kezdve minden évben érmes voltam magyar bajnokságon – sorolja büszkén az eredményeit.

Ifjúsági és junior korosztályban többször is magyar bajnoki címet szerzett, felnőttként pedig rendszeresen dobogós helyezésekkel zárt.

– Ifiben és juniorban magyar bajnok voltam, felnőttben háromszor lettem harmadik. Volt csapatbajnoki címem is – fűzi hozzá.

Pályafutása egyik meghatározó szakasza a paksi időszak volt.

– Tizennégy évesen mentem át Paksra. Négy évet voltam ott, ott jártam középiskolába is. Napi két edzés, edzőtáborok, teljes rendszer – idézi fel a paksi éveket, ahol olimpiai és világbajnok judósokkal edzhetett együtt.

– A felnőttek között, a nemzetközi szinten nem sikerült az áttörés. A magyar mezőnyben ott voltam az élbolyban, de az egy másik szint – értékelte őszintén pályafutását.

A vezetőedző testnevelő tanári diplomát szerzett edzői képesítése mellé. Ezt kiemelten fontosnak tartja, mert biztos abban, hogy jó edző csak abból lesz, aki jó pedagógiai érzékkel is rendelkezik.

Türelem, fokozatosság, bizalom

A szakosztály munkája már óvodás és kisiskolás korban elkezdődik. A judósok több intézményben jelen vannak, de a Bóbis Gyula Edzőcsarnok jelenti a szakmai bázist. Itt három fő csoport működik: kezdők, középhaladók és versenyzők.

– Nem az a cél, hogy tízévesen bajnokot csináljunk valakiből. Az a cél, hogy húszévesen még itt legyen a sportban – mondja Nagysolymosi Tibor.

Évente mintegy 150–200 gyermek kerül kapcsolatba a judóval Kecskeméten. A természetes lemorzsolódás része a rendszernek, a maradók viszont stabil alapokra építkezhetnek.

Szakosztályeredmények 2025 – nevek, eredmények

A 2025-ös év eredményei világosan mutatják, hogy a kecskeméti judo nem egyetlen kiugró teljesítményre épül, hanem több korosztályban, több súlycsoportban is stabilan jelen van az országos élmezőnyben.

– Nagy Nimród 2025-ben az Ifjúsági Országos Bajnokságon ezüstérmet, a Junior B Országos Bajnokságon szintén 2. helyezést szerzett. Nemzetközi szinten az Ifjúsági Európa Kupán Győrben az 5. helyen végzett, ami már egyértelmű visszajelzés a képességeiről.

– Prikkel Zsombor az utánpótlás mellett a magasabb korosztályokban is megjelent: junior és felnőtt mezőnyben pontszerző helyezéseket ért el, ami fontos lépcső a felnőtt élversenyzés felé.

– Major Ádám a Junior Országos Bajnokságon bronzérmet szerzett, ráadásul hazai környezetben, Kecskeméten, ami szakmailag és közösségileg is kiemelt érték.

– Fehér Maja a női szakágban több egymást követő évben is országos dobogós helyezéseket ért el a +70 kg-os súlycsoportban, bizonyítva, hogy a női vonalon is stabil a szakmai munka.

– Borsos Kristóf és Tóth Roland a 2. osztályú, illetve „B” kategóriás országos bajnokságokon bronzérmes helyezéseket szereztek, ami azt jelzi, hogy a szakosztály merítési bázisa széles, és nem csak a szűk élcsoportra épít.

Az eredmények összképe egyértelmű: serdülő, ifjúsági és junior korosztályban egyaránt vannak érmes és pontszerző kecskeméti judosok, ami hosszú távon ad szakmai stabilitást.

Háttér, modern eszközök, józan mértékkel

A sportiskolai háttér biztosítja a gazdasági, irányítási és adminisztratív hátteret és lehetőséget ad továbbképzésekre, módszertani fejlődésre, sporttudományos kiegészítésekre, illetve a beruházásokkal a körülmények minőségi javítását támogatja. A vezetőedző él ezekkel, ugyanakkor tudatosan választ.

Reális célok, hosszú távra

A hosszú távú cél egyértelmű: nemzetközi szinten is jegyzett judós nevelése. Rövid távon azonban az ifjúsági korosztály építése áll a középpontban.

– Nem lehet ezt elkiabálni. Lépésről lépésre kell haladni – hangsúlyozza a vezetőedző.

A szakosztály működésében kulcsszerepe van az edzői csapatnak is. Cseh Márk és Szabó Zsolt Zoltán edzőtársakként nemcsak az edzések lebonyolításában, hanem a versenyfelkészítésben és a fiatalok egyéni fejlesztésében is meghatározó szerepet vállalnak.

Több mint sport – városi ügy

A Kecskeméti Sportiskola judo szakosztálya nemcsak sportműhely, hanem közösségi tér is. Olyan hely, ahol a gyerekek megtanulnak küzdeni, veszíteni, újra felállni – szervezett, ellenőrzött környezetben.

Ez a modell illeszkedik Kecskemét hosszú távú sportstratégiájához: erős utánpótlás, helyben építkező műhelyek, stabil városi háttér. Befektetés a város jövőjébe, a közösségbe, az egészséges életformába.