Melyek azok a jó példák, jó gyakorlatok, amelyek segítségével megfelelően lehet gazdálkodni a lehullott csapadékkal? Hol vannak esőkertek, mi a jelentőségük? Az elsivatagosodó Homokhátságon hogyan lehetne csökkenteni a negatív folyamatokat. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről is szó esett a Zöld-kék infrastruktúra és klíma alkalmazkodás című európai uniós programon, amelynek az egyik állomása Kecskemét volt.
Porzik a föld – november van, mégis inkább nyári szárazságot idéz a táj Kecskemét környékén. Az idei évben a megszokott csapadékmennyiségnek mindössze egyötöde hullott le. A kiszáradó talajok komoly kihívás elé állítják a gazdákat, de van, aki nem adja fel: egy új, Magyarországon eddig szinte ismeretlen növénnyel kísérleteznek a Homokhátságon. A cél, hogy megtalálják az Alföld jövőjének egyik kulcsát – egy olyan növényt, amely bírja a klímaváltozás próbáit.
A KEFAG Zrt. közérdekű küldetésének tekinti a Duna–Tisza közi térség erdeinek megőrzését, fejlesztését és természetközeli kezelését. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás soha nem látott kihívások elé állította az alföldi erdőket: a tartós aszályok, a csökkenő talajvíz, valamint a szélsőséges időjárási és ökológiai hatások miatt évtizedek munkája kerülhet veszélybe. E kihívásokra adott szakmai válaszokat, alkalmazkodási stratégiákat mutatja be a KEFAG Zrt. és az Erdőmánia új filmje „Erdők a Homokhátságon – jelen és jövő” címmel.
A KEFAG Zrt. közérdekű küldetésének tekinti a Duna–Tisza közi térség erdeinek megőrzését, fejlesztését és természetközeli kezelését. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás soha nem látott kihívások elé állította az alföldi erdőket: a tartós aszályok, a csökkenő talajvíz, valamint a szélsőséges időjárási és ökológiai hatások miatt évtizedek munkája kerülhet veszélybe. E kihívásokra adott szakmai válaszokat, alkalmazkodási stratégiákat mutatja be a KEFAG Zrt. és az Erdőmánia új filmje „Erdők a Homokhátságon – jelen és jövő” címmel.
A helyi lakosok és a rendszeresen ott kirándulók már felfigyelhettek arra, hogy a Kolon-tó vízszintje rendkívül alacsony. A nádasok szárazon állnak, a kotort, állandó vízborítású részein is már előbukkan a meder. Mi történik és lehet-e valamit tenni ez ellen?
Példaértékű projektet valósít meg a Csongrád- Csanád vármegyei Kistelek városa a Duna-Tisza közi Homokhátság Térségi Fejlesztési Tanács koordinálásával. A település több pontján létesítenek esőkerteket, amelyek lokálisan képesek a klímaváltozás hatásait enyhíteni.
A Vizet a tájba program, a vízszolgáltatási díjak átvállalása, a holtágak feltöltése: ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyeket a kormány vezetett be a gazdák megsegítésére. Jelenleg a mezőgazdászok az aszállyal küzdenek, több termés is veszélyben van.
A Vizet a tájba program, a vízszolgáltatási díjak átvállalása, a holtágak feltöltése: ezek mind-mind olyan intézkedések, amelyeket a kormány vezetett be a gazdák megsegítésére. Jelenleg a mezőgazdászok az aszállyal küzdenek, több termés is veszélyben van.
A Homokhátságra vízkivitellel juttatják majd el a vizet a jövőben. Ennek első állomásai most történnek. A Duna mellett a Tiszára is terveztek két vízkivételi pontot. Az egyik Nyárlőrinc–Tiszaalpár, a másik Lakitelek–Szentkirály területére másodpercenként összesen 5000 liter vizet juttat majd a térségbe. Ebben a témában tudósította az M1 nézőit kollégánk, Molnár H. Boglárka vendégével, V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkárral.
A homokhátságok aszály okozta kihívásai, a vízháztartás, vízelvezetés, talajvízállás, a párolgás erősödő intenzitása mellett az esővíz- és a légköri csapadék összegyűjtése, valamint a klímastratégia is főszerepet kapott az immár negyedik alkalommal megrendezett Csatári Bálint Emlékkonferencián. A rendezvényt ma (szerdán) délelőtt tartottak a Vármegyeházán neves szakértők részvételével.
A homokhátságok aszály okozta kihívásai, a vízháztartás, vízelvezetés, talajvízállás, a párolgás erősödő intenzitása mellett az esővíz- és a légköri csapadék összegyűjtése, valamint a klímastratégia is főszerepet kapott az immár negyedik alkalommal megrendezett Csatári Bálint Emlékkonferencián. A rendezvényt ma (szerdán) délelőtt tartottak a Vármegyeházán neves szakértők részvételével.
Múlt héten rendezték meg a 3. Csatári Bálint Emlékkonferenciát. Idén is több fiatal nyújtott be diplomamunkát, keresve a választ a Homokhátság vízmegtartásának égető problémájára. Az első díjat Szórát Krisztián, a Neumann János Egyetem vidékfejlesztési agrármérnök hallgatója nyerte el „Esőkertek alkalmazási lehetőségei a városi csapadékvíz menedzsmentben” című dolgozatával. Az elért eredményről és a vízmegtartás lehetőségeiről Szórát Krisztiánnal beszélgettünk a Kiemelő magazinban.
Immár 3. éve emlékkonferenciával tisztelegnek Csatári Bálint geográfus emléke előtt. A jövő szakemberei számára 2021-ben díjat is alapítottak tiszteletére. Idén is több fiatal nyújtott be diplomamunkát, keresve a választ a Homokhátság vízmegtartásának égető problémájára. A mai konferencián a legjobbakat díjazták a Vármegyeházán.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
