Címke: vers
1 találat
2024.03.20
Nagy László-szavalóverseny a Hírös Agórában
Csaknem 30 diák szavalta Nagy László bolgár vonatkozású verseit és bolgár nyelvből átültetett műfordításait a Hírös Agórában.
2024.02.12
Verseltek a fiatalok a Lechner Kávéházban
„Minden szó egy történet” címmel irodalmi versmondó délutánra hívták az ifjakat a Lechner Kávéházba hétfőn délután. Az eseményre elsősorban olyan középiskolások jelentkezését várták, akik rajonganak a költészetért.
2023.06.15
Tehetségnap a Lánchíd Iskolában
Több mint 20 csoport, közel 100 diák állt színpadra tegnap délután a Lánchíd Utcai Iskola sportcsarnokában, hogy prózával, tánccal, zenével szórakoztassák a szép számú közönséget. A bemutatók mellett egy új díjat is átadtak, melyet Faragó Miklós rádiós szakember, az iskola egykori diákja vehetett át.
2023.04.12
A Nagy Versmondással tisztelegtek a 200 éves Petőfi előtt
Több mint száz gyerek szavalta egyszerre Petőfi Sándor verseit Kecskemét főterén szerda délután. Idén is megrendezték ugyanis a költészet napja alkalmából a Nagy Versmondást.
2023.04.10
Könyvajánló – Pilinszky János – Kráter
„Elalélok, és a szálkák fölriasztanak” – talán mindannyian egyfajta „különálomban” élünk, legtöbben a birtoklásban és az élvezetekben remélve a boldogságot. Aztán egy-egy tragédia, veszteség, betegség vagy fájdalom rádöbbenti az embert, hogy a valódi boldogság igazán csak a szenvedésben és az örömben mutatkozik meg – itt a földön elérhető tisztaságában. Ebben segít minket az igazi és igaz költészet, mely „a mélypont ünnepélyén” át vezet a harmadnap feltámadásának magasságáig. Pilinszky János költészete a kereszt szálkáinak hegyén egyensúlyoz, s miközben „az elhányt bádogkanalat”, s „a mulandóság lim-lom tájait” keresi, megszenteli mindennapjainkat egészen a húsvéti feltámadás öröméig.
2023.03.12
Könyvajánló – Iancu Laura: A vágány mellett
Divat manapság azon siránkozni, hogy nem olvasnak az emberek úgy általában, s hogy verseket még kevésbé. Pedig a vers mindig is fontos, újra és újra előkerülő gyógyszere, terápiája, s nélkülözhetetlen tápláléka volt, s lesz a léleknek, mely sosem fog eltűnni az emberiség történetéből. Tagadhatjuk, de a költészet elemi szükségletünk: ki nem olvas verset, más pótszerekkel szerzi meg az érzelmi, s lelki egyensúlyt, de attól még a pótszer pótszer marad. Érdemes odafigyelnünk a feltűnő hangokra, a kortárs lírára, mert nekünk és rólunk szól, a mostban. Ezért is ajánlom ezúttal egy igazán magyar, igazán kortárs kötőnő verseit olvasásra, mert vagány őt olvasni – s nem csak szójáték: Iancu Laura A vágány mellett haladva szól hozzánk a lét megkerülhetetlen kérdéseiről, sejtelmeiről suttogva.