„Csodák világa, menedék” – Évadot hirdetett a Kecskeméti Nemzeti Színház

Egyelőre nem vesz búcsút, de már az idei évadon túlra tervez a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. Két bemutató és egy eseménydús nyár vár még a társulatra, de a 2024/25-ös évad tervei már jó ideje írott lapokon pihennek. A Gaia Hotelben tartott szerdai sajtótájékoztatón a teátrum vezetői rántották le a leplet az új szlogenről és a tervezett bemutatókról.

Az eseményt Sárdi Barbara marketingvezető nyitotta meg, ahol elárulta: ezzel a nappal kezdődően közös együttműködés indult a Gaia Hotellel. Szabó Dániel, a hotel menedzsere megerősítette ezt, továbbá elmondta: Kecskeméten a kultúra fontos pontja az életnek, erre a vonalra szeretnének rácsatlakozni és különleges kulturális élményt adni egy olyan térben, ami nem csupán Kecskeméten, hanem országosan is egyedülálló.

Ezt követően Cseke Péter igazgató köszöntötte a sajtó képviselőit és a vendégeket, majd kifejezte háláját és örömét a hotel vezetőségének, amiért előkelő és rendkívüli helyszínt biztosítottak az évadbejelentő sajtótájékoztatóhoz.

Beszédében mindenek előtt kitért a még futó 2023/24-es évad sikereire, és ezzel együtt biztosított mindenkit afelől, hogy a következőben is cél a látogatottság és az eladott jegyek számának túlszárnyalása – ami nem lesz egyszerű feladat, hiszen az idei évad minden elképzelést felülmúlva, kiválóan teljesít. „Bár évadról évadra meghaladjuk önmagunkat, mindig van feljebb, határ a csillagos ég. Éppen ezért alakítottuk úgy a 2024/25-ös évad repertoárját, hogy tizenhárom bemutatónk során mindenki rátaláljon a leginkább neki tetsző látványos, érzelmes, szórakoztató, elgondolkodtató pillanatokra” – hangsúlyozta a direktor.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy márciusban nagy sikerrel zárult a 15. jubileumi Színművészeti Egyetemek Találkozója, amelynek hagyományát jövőre is folytatja a teátrum.

A 2024/25-ös évad jelmondata: „Csodák világa, menedék”

Hivatkozva a 2024/25-ös évad új szlogenjére Cseke Péter elárulta: úgy érzi, már nincs rá szükség, hogy külön hangsúlyozza a nemzeti létezés tényét. „Mostanra mindenki tudja, hogy Bács-Kiskun vármegye egyedüli nemzeti intézménye a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, amely páratlan elhivatottságával és káprázatos sikereivel kiemelkedik a város művészi intézményei közül, és az országos palettán is előkelő helyet vívott ki magának. Ez a százhuszonnyolc éves színház még ma is képes estéről estére újabb csodákat teremteni, s menedéket nyújtani a mindennapok hangos zaja elől” – összegzett az igazgató, majd hozzátette: ezt a rendkívüliséget foglalja magában az új évad jelmondata.

Tizenhárom bemutató, hat Magyarországon még soha nem látott előadás

Ahogyan arra Szente Vajk főrendező is rámutatott, azon túl, hogy elsősorban idén is a műfaji sokszínűségre törekedett a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művészeti vezetősége, az egyébként is egyedülálló repertoárt további pikantériával fűszerezve állították össze. „Nem titkolt célunk minél több olyan darabot megmutatni a kecskeméti közönségnek, amelyekkel korábban még soha nem találkoztak. Erre ezúttal kiemelt figyelmet fordítottunk, és szinte kimondani is hihetetlen, de a 2024/25-ös évadban négy ősbemutatóval és egy magyarországi bemutatóval várjuk nézőinket” – fogalmazott.

A Magyarországon korábban még soha be nem mutatott előadások között saját szerzemény, kifejezetten a kecskeméti teátrum számára készülő darab, valamit gyermekelőadás is helyet kapott.

„Az ősbemutatók sorát egyfajta zászlóshajóként vezeti a Galambos Attila és Juhász Levente szerzőtársaimmal közösen írt musical, A trón, amelyet az évad második felében fogunk bemutatni a nagyszínházi előadások záróakkordjaként. Különösen izgalmas, hogy egy szintén ‘házon belül’ íródott mesejáték is színpadra kerül, amelynek szerzői Tóth Kata, a Kecskeméti Nemzeti Színház dramaturgja, valamint Varga-Huszti Máté színművészünk. Ha ez önmagában nem volna elég, elárulom: a darab a gyermekek nyelvén hirdeti a környezetvédelem fontosságát” – emelte ki a teátrum főrendezője.

Hozzátette: egészen rendkívüli, hogy Háy János József Attila-díjas író kifejezetten a Kecskeméti Nemzeti Színház számára ír egy vadonatúj darabot, amelyet szintén színre visz a teátrum. A repertoárban helyet kapott továbbá a Kecskeméti Nemzeti Színház karmestere, Iván Sára által írt Előjáték Lear királyhoz című opera, valamint táncszínházi előadásunk, A makrancos hölgy.

A 2024/25-ös évadban, visszatérve egy korábbi hagyományhoz, ezúttal bohózattal nyitja a premierek sorát a teátrum, méghozzá a nagyszínházban (Henry Lewis – Jonathan Sayer – Henry Shields: Ma este megbukunk), ezt követi Szép Ernő Lila ákác című színműve a kamaraszínházban. Az évad másik kiemelt zenés előadása a Jacobi Viktor, Bródy Miksa és Martos Ferenc nevével fémjelzett Leányvásár című operett, következő fordulatos vígjátéka pedig Claude Magnier Oscar című darabja, amelynek főszereplője a közkedvelt Járai Máté lesz.

A Ruszt József Stúdiószínházban Albert R. Gurney Sylvia című vígjátéka kap helyet, de Agatha Christie-vel is újra találkozhat a közönség: Az Ackroyd-gyilkosság című krimit a nagyszínházban mutatja be a Kecskeméti Nemzeti Színház. A kamaraszínházi előadások sorát a Veszedelmes viszonyok című színmű zárja, a nagyszínpadon pedig Muszty Bea és Dobay András A kék csodatorta című zenés mesejátéka örvendezteti meg a gyermekközönséget, amelynek bemutatására hosszú évek óta készül a vezetőség.

Szente Vajk hangsúlyozta: az ősbemutatók alappillérnek számítanak az évadban, de ugyanúgy kiemelt szerepe van annak az elhatározásnak, miszerint új rendezőket is felkért a vezetőség az előadásokhoz. Ez egyaránt szolgálja a színművészek, de valójában a teljes társulat és a közönség érdekeit is.

A 2024/-25-ös évad egyik ősbemutatójából ízelítőt is kapott a sajtó: Szabó Dorottya színművész A trón című előadás eddig még sosem hallott dalát adta elő.

A zene kiemelt szerepe

Jó pár évvel ezelőttre nyúlik vissza az az elhatározás, miszerint a zenés előadások kiemelt szerepe amellett, hogy szükségszerű, élvezetesebbé és színesebbé teszi a repertoárt. Mára egészen rendkívüli jelentősége van a zenének a Kecskeméti Nemzeti Színház életében, s ezt mi sem támasztja alá jobban, minthogy a mostanra kibővült zenei tagozat az előadások meghatározó pillérévé lépett elő.

Károly Kati azt vallja, hogy a zenés előadások kiválasztásának fő irányelvei az aktualitás megőrzése, a fejlődés, a közönségigény, valamint hogy folytonos maradjon az inspirálódni akarás. A Kecskeméti Nemzeti Színház zenei vezetője részletesen ismertette a 2024/25-ös évad zenés előadásait.

Az évad első zenés bemutatója a Leányvásár című operett lesz, amelyhez vendégrendezőként érkezik Juronics Tamás Kossuth-díjas magyar táncművész és koreográfus, színházi rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. „A mű még 1911-ben keletkezett és egészen a Broadwayig jutott, ez volt Jacobi Viktor első zajos sikere operettszerzőként. Az eredeti mű zenei anyagát egy kissé magunkra formáljuk: bizonyos pontokon modernizáljuk. A zenei anyag átdolgozását a mi zenekarunkra Drucker Péter vezető karmesterünk végzi” – fejtette ki Károly Kati.

Mint elmondta: a januári bemutató egy Molnár Ferenc szatírája alapján készült kortárs opera lesz, amelynek zenéjét a teátrum karmestere, a korábbi években zeneszerzőként több nemzetközi elismerést kapott Iván Sára szerezte. „Az Előjáték Lear királyhoz egy felvonásban mutatja be egy színház színfalak mögötti életet. A történet szövevényessége, humora tökéletes alapanyag arra, hogy társulatunk méltó emléket állítson Molnár Ferencnek és művének. Az előadás különlegessége, hogy kifejezetten a kecskeméti társulat művészeire íródott.”

A teátrum zenei vezetője kitért a Juhász Levente, Szente Vajk, Galambos Attila szerzőhármas vadonatúj előadására, amelyben ugyancsak nagy szerepet kap majd a zenei tagozat. „A tavaszi zenés bemutató egy történelmi témájú musical lesz, amelynek alkotóival hosszú ideje dolgozik együtt a tagozatunk. Számunkra mindig öröm a velük való közös munka, éppen ezért ezúttal is izgatottan várjuk, mit alkotunk mi így együtt” – zárta gondolatait Károly Kati.

Hagyománnyá nőtte ki magát az opera és a balett együttlétezése

Ahogyan a zenei, úgy a balett-tagozat is hosszú évek óta fontos pillére a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenés előadásainak. De tulajdonképpen nem is feltétlenül kell konkrét zenés előadásnak lennie: a táncművészek ugyanis bizonyítottak az idei évad egyik nagyszínpadi vígjátékában is. Ahogyan ott, a 2024/25-ös évadban szintén találkozhatnak William Shakespeare-rel, a balett-tagozat bemutatója ugyanis az író legtöbbet játszott műveinek egyike lesz, és ezúttal is az operával egy estén, különálló előadásként láthatja a közönség, Barta Dóra rendezésében és koreográfiájában.

A balett-tagozat művészeti vezetője rámutatott: ez a rendkívül árnyalt és gazdag lélekrajzzal megírt jól ismert vígjáték nemcsak a prózai színházakban aratott megérdemelt nagy sikert, hanem a filmvásznon, sőt a balettszínpadokon is. „A makrancos hölgy egy vidám és szórakoztató darab, azonban tágabb és mélyebb értelmezésénél már sokkal inkább tragikumot, mint komikumot idéz a címszereplő története. Shakespeare műve egyszerre egy vérbő reneszánsz vígjáték sok komédiázási, de egyben drámai lehetőséggel, amelyre már a sikeres Szentivánéji álomban is alkalma volt a balettegyüttesnek. Vidám, látványos, lendületes, ugyanakkor lírai elemekkel is gazdagon tarkított előadás készül, a bonyolult lélekábrázolást sem nélkülöző darab táncszínházi változatában. Katalin története nem arról tesz tanúbizonyságot, hogy ‘megtört’ vagy ‘betört’, hanem hogy ereje és rátermettsége által egy mélyebb tudatossági, érzelmi szintre és minőségre kerül” – ismertette a részleteket Barta Dóra művészeti vezető.

„A jó színház bátor, színes és segít eligazodni a világunk útvesztőjében”

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház sosem tartozott azok közé a kulturális intézmények közé, ahol unalmassá, érdektelenné vált volna a repertoár, a társulat, a vezetőségi elképzelések, a főbb irányvonalak. Hosszú évek óta cél az innováció, a reformálás, a változatosság, a sokszínűség, a vérpezsdítés újabbnál újabb impulzusokkal, újabb alkotók és művészek bevonásával.

Mindezt Sipos Imre, a prózai tagozat vezetője is megerősítette – vallja: egy színház, egy művészeti alkotóműhely számára rendkívül fontos a folyamatos megújulás, a frissesség. „Mind egyetértettünk abban, hogy kulcsfontosságú céljaink elérésében a legjobb választás a kortárs színpadi szerzőkkel való szoros kapcsolat és az új rendezők megszólítása. Egy nemzeti színház számára ez már-már szinte elengedhetetlen kötelesség, hiszen a társulat ezekből a művészi találkozásokból inspirálódhat leginkább” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház a 2024/25-ös évadban három magyar szerzők által jegyzett ősbemutatóval és egy angol szerző magyarországi bemutatójával tervez, és három, a társulat számára új rendezőt szólított meg, hogy tovább emelhesse azt a szakmai minőséget, amelyre méltán lehet büszke nem csupán a társulat, hanem Kecskemét város közönsége is.

A folytonos megújulás elvét követve Cseke Péter direktor fontos személyi változást jelentett be: a 2024/25-ös évadtól kezdve a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház új művészeti vezetőjévé a társulat életében évek óta színművészként és rendezőként részt vállaló Kovács Lehel lép elő.

„Megtisztelő felelősség részt venni egy társulat arculatának és művészi hitvallásának formálásában. Minden erőmmel és tapasztalatommal azon leszek, hogy ennek megfeleljek” – kezdte Kovács Lehel. Kiemelte: szerinte a jó színház bátor, színes és segít eligazodni a világunk útvesztőjében. „A nézői igényeket szem előtt tartva, a művészi útkeresést nem szem elől tévesztve dolgunk színházat csinálni. Én dolgos ember vagyok és kíváncsi – ezt biztosan tudom. Ahogyan azt is, hogy ez egy kiváló társulat tele ugyancsak kíváncsi és dolgos emberekkel. Azt, ahogyan rendezőként és színészként fogadtak, örökre a szívembe zártam. Ahogy a bizalmat, úgy a játékkedvet is. Hálával és köszönettel látok neki ennek az előttem álló izgalmas és embert próbáló feladatnak” – zárta gondolatait az új művészeti vezető.

A 2024/25-ÖS ÉVAD REPERTOÁRJA

Nagyszínház | 2024. szeptember 20.

Henry Lewis – Jonathan Sayer – Henry Shields: MA ESTE MEGBUKUNK bohózat

Rendező: CSEKE PÉTER

Kelemen László Kamaraszínház | 2024. szeptember 27.

Szép Ernő: LILA ÁKÁC szerelmes história
Rendező: KOVÁCS LEHEL

Nagyszínház  | 2024. október 1.

Tóth Kata – Varga-Huszti Máté: SZENTKIRÁLYFI zenés mesejáték - ősbemutató
Rendező: CSEKE PÉTER

Nagyszínház | 2024. november 8.

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: LEÁNYVÁSÁR operett
Rendező: JURONICS TAMÁS

Kelemen László Kamaraszínház | 2024. november 15.

Claude Magnier: OSCAR vígjáték
Rendező: BESENCZI ÁRPÁD

Ruszt József Stúdiószínház | 2024. november 22.

Albert R. Gurney: SYLVIA vígjáték
Rendező: SCHERER PÉTER

Nagyszínház | 2025. január 8.

Muszty Bea – Dobay András: A KÉK CSODATORTA zenés mesejáték
Rendező: JANKOVICS ANNA

Kelemen László Kamaraszínház | 2025. január 17.

Iván Sára: ELŐJÁTÉK LEAR KIRÁLYHOZ opera - ősbemutató

Kelemen László Kamaraszínház | 2025. január 17.

Shakespeare - Barta Dóra: A MAKRANCOS HÖLGY balett
Rendező-koreográfus: BARTA DÓRA

Nagyszínház | 2025. január 31.

Agatha Christie: AZ ACKROYD-GYILKOSSÁG krimi - magyarországi bemutató
Rendező: LÓTH BALÁZS

Nagyszínház | 2025. március 14.

Juhász Levente – Szente Vajk – Galambos Attila: A TRÓN musical - ősbemutató
Rendező: SZENTE VAJK

Ruszt József Stúdiószínház | 2025. március 21.

Háy János: A KUTYATARTÓ LÁNY tragikomédia - ősbemutató
Rendező: SIPOS IMRE

Kelemen László Kamaraszínház | 2025. március 28.

VESZEDELMES VISZONYOK színmű
Rendező: TÁRNOKI MÁRK

Továbbra is műsoron marad Lévay Viktória első rendezése, a Naptárlányok című színmű, a Szente Vajk rendezésében látható Három nővér című színmű, valamint a Tóth Kata és Kovács Lehel által megálmodott Felhangolva című mesés zenés evés.

Az előbérletezés május 7-én kedden kezdődik és június 14-éig tart. Az új bérletek megváltására június 17-től van lehetőség. Bérletvásárlásra személyesen, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház jegypénztáraiban lesz lehetőség.

Forrás: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház / Morva Daniella

Fotók: Benkő Emese